Az agrárminiszter hozzányúlna a föld- és a vadászati törvényhez
A használat és a tulajdon teljesen elvált egymástól, emiatt jövedelem áramlik ki az ágazatból a támogatásokon és a földbérleti díjakon keresztül.
Az Európai Bizottság 2033-tól tiltaná meg az ólomtartalmú sörétek használatát. A vadászok szerint a hazai vizsgálatok ezt nem indokolják, és komoly károkat is okozna. A madarászok és természetvédők szerint ez a jó irány.
Az Országos Magyar Vadászkamara indokolatlannak tartja az ólomsörét teljes kivezetését – közölte a kamara csütörtökön az MTI-vel, miután az Európai Bizottság kedden bejelentette: 2033-tól fogva megtiltanák a hagyományos, egy százalékos vagy annál nagyobb ólomtartalmú sörétek használatát. A tervezett szabályozás alól egyedül a védelmi célú lőszerek képeznének kivételt.
A vadászkamara hozzátette, hogy az élő környezet védelme érdekében 2005-ben bevezetett megszorítással, miszerint vizes élőhelyeken tilos ólomsörétet használni, egyetértettek, de a lőszertípus teljes kivezetését nem látják megalapozottnak.
Mint írták, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közreműködésével megvizsgálták a belföldi vadhús ólomszennyezettségét, az eredmények azonban nem bizonyították, hogy Magyarországon a vadhús fogyasztása ólombevitel szempontjából kockázatosabb lenne, mint az ipari és háztáji állattenyésztésből származó húsé. A statisztikák alapján nem lehet párhuzamot vonni az emberi ólommérgezés és az ólomsörét használata közt, és az sem bizonyosodott be, hogy a magyarországi termőföldek ólommal szennyezettek lennének – hangsúlyozta a vadászkamara.
Azt is jelezték, hogy az ólomsörét alternatívái nem jelentenek teljes megoldást, mivel az acélsörét használata kevésbé hatékony és jóval balesetveszélyesebb is, a bizmut és más helyettesítők pedig drágák. További probléma, hogy a vadászok lőfegyvereinek jelentős hányada nem alkalmas az ólomnál keményebb anyagból készült sörét kilövésére.
Emiatt mind az apróvadvadászat, mind a sörétes lőfegyverekkel végzett ragadozógyérítés hatékonysága romlik, így tovább csökkenhetnek a veszélyeztetett és védett fajok állományai – állítja a kamara, azt is hozzátéve, hogy a tervezett jogszabály olyan kockázatkezelési követelményeket vezetne be, amelyet kevés intézmény tud csak megfizetni, így a koronglövészet is visszaszorulhat, ami akár lőtérbezárásokhoz is vezethet.
Az uniós szigorítás tervét ezzel szemben még októberben üdvözölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely a honlapján kifejtette, hogy jelenleg is legalább 92 madárfajt veszélyeztet az ólomszennyezés, ami évente körülbelül 1 millió madár pusztulását okozza. Mint írták, van olyan becslés, ami szerint a korlátozásnak köszönhetően nem csak madarak, de mintegy egymillió, az ólom miatt veszélyeztetett gyermek is védelmet élvezhet majd az Európai Unión belül.
A használat és a tulajdon teljesen elvált egymástól, emiatt jövedelem áramlik ki az ágazatból a támogatásokon és a földbérleti díjakon keresztül.
Kövesse a HVG-n a bemutatkozásukat és pályázatuk ismertetését!