„Fogyatékos vagyok. Dolgozni akarok”

„Fogyatékos? (...) Rendben, köszönjük, néhány napon belül értesítjük, hogy megkapta-e az állást” - az esetek 90-95 százalékában így ér véget az állásinterjú első köre - vázolja a magyar trendet Ignácz Beáta, aki a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségénél nap mint nap hasonló helyzetekről értesül.

Újsághirdetésekre jelentkeztünk, hogy kiderítsük, a munkaerőt toborzó cégek miként viszonyulnak a fogyatékos munkavállalókhoz - számol be saját kutatásukról Ignácz. „A hirdetésben előírt minden paraméternek megfeleltek az általunk alakított jelöltek, már az állásinterjú időpontja is megvolt, amikor kiderült a mindent eldöntő apróság: a jelölt bizony kerekes székes. Megkérdeztük, hogy a munkahely akadálymentes-e” - folytatja. A fent említett sablonválasz elhangzása után már nem nehéz kitalálni, hogyan végződött az ígéretesen induló felvételi beszélgetés. Ha önéletrajzában az állásra jelentkező feltünteti, hogy fogyatékos, esetleg közli, hogy fogyatékos, és dolgozni akar, saját maga ellen ad fegyvert az interjúztató kezébe, ezért sokan kényszermegoldáshoz folyamodnak. Amikor megpályáznak egy állást, egyetlen szóval sem utlalnak rá, hogy megváltozott munkaképességűek. Bíznak benne, hogy a munkáltató képességeik alapján ítéli majd meg őket.

Akadályok nélkül? Kerekes székkel a munkaerőpiacon © Stiller Ákos

Nem így járt az a mozgáskorlátozott fiatal nő, aki azért nem kapott meg egy irodai munkát, mert csak két mankóval tud közlekedni, ezért – a munkáltató szerint - nem lett volna képes arra, hogy ellássa feladatait: az iratszekrénytől az asztalig egyetlen dossziét sem tudott volna elvinni. Azért pozitív példa is akad – meséli Ignácz Beáta, ám azt azért hozzáteszi, hogy a több diplomás mozgássérült férfit alkalmazó vállalat német. Kerekes székes munkavállalója kedvéért a cég akadálymentesítette az épületet: rámpán is be lehet jutni, az irodát pedig úgy alakították át, hogy a dolgozó mindenhez hozzáférhessen – kényelmesen elhelyezkedhessen az íróasztalánál, elérje az irodai berendezéseket, és az se jelentsen gondot, ha ki kell mennie a mosdóba. Az akadálymentesítés nemcsak a mozgássérültek érdeke. Ha megnézzük, hogy a gyalogosok egy közintézmény előtt a lépcsőt vagy a mellette elhelyezet rámpát használják-e, kiderül, hogy utóbbit a járókelők is szép számmal igénybe veszik. A munkaeszközök, berendezések átalakítására ráadásul állami támogatást kaphat a munkaadó.

A kollégák még nem készültek föl a „látványra”, nem tudom, milyen munkakört tölthetnének be a cégnél a fogyatékosok, ha rehabilitációs kezelésekre járnak, kiesnek a munkából, többet betegeskednek, nehezebben illeszkednek be a munkahelyi közegbe – ezek a leggyakrabban felhozott indokok, miért választják a munkaadók inkább a szellemileg és testileg ép alkalmazottakat.

Esély

Munkanélküli, májrákos, cukor-beteg, az orvos szerint 2,5 éve van hátra. Hogyan alakul a negyven körüli nő sorsa? Trencsényi Klára Esély című dokumentumfilmjét a Verzió filmfesztiválon vetítették.

Jogos a kétely, hogy egy hallás-, látás- vagy mozgássérült ember riasztóan hat-e. Az előítéleteken alapuló meglátás inkább azon alapul, hogy a vállalatvezetők, akiknek körében a társadalmi felelősségvállalás (CSR) még ismeretlen fogalom, nem állnak készen arra, hogy időt és pénzt befektetve fogyatékos emberrel bővítsék csapatukat. Pedig a befektetés hosszú távon megtérül, ugyanis a fogyatékos emberek bizonyítottan lojálisabbak egészséges társaiknál: örülnek, hogy van munkájuk, nem keresnek új kihívásokat. Fokozzák a kollektíva teljesítményét, és kimondottan jó hatással vannak a környezetükben lévőkre - akik türelmesebbek, segítőkészebbek lesznek. „Ha a mozgássérült dolgozó minden elvárásnak megfelel, gyorsan megváltozik a környezetükben lévők szemlélete. A legtöbb fogyatékos embert, akinek sikerül elhelyezkednie, szeretik a kollégáik, ez pedig arra ösztönzi a vállalatokat, hogy több megváltozott munkaképességű embert foglalkoztassanak" - meséli Nagy Zsuzsa, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány (FSZK) munkatársa.

Mozgáskorlátozottakat és látássérülteket is gyakran hívnak ügyfélszolgálati, telemarketinges munkára. Hallássérülteknél gyakorlatilag bármilyen munkakör szóba jöhet, kivéve a nagy zajjal járó tevékenységeket. Sokan közülük informatikusi pályára kerülnek, mások jó kézügyességüknek köszönhetően a különböző alkatrészeket, berendezéseket, műszaki cikkeket összeszerelő üzemekben is helytállnak.

A látássérültek, vakok közül a kvalifikáltabb munkavállalókat szívesen alkalmazzák az informatikai szektorban, ahol speciális szoftverek segítségével zökkenőmentesen dolgozhatnak. A call-centeres (ügyfélszolgálatos)munkakörben különösen sok látássérült dolgozik. Ez azzal magyarázható, hogy a munkaadók felismerték, alkalmazásukkal csökken a fluktuáció, mert a fogyatékossággal élő munkavállalók ritkán változtatnak állást.

Korábban akadtak visszaélések, előfordult, hogy egyes vállalatok az adókedvezményekre utazva, amelyben a fogyatékost foglalkoztatók részesülnek - papíron többükkel is munkaviszonyban álltak. A valóságban szó sem volt erről. „Mióta megszigorították a rendszert, kevesebb a visszaélés. Ha valaki egy fogyatékos ember foglalkoztatásával támogatáshoz szeretne jutni a központi költségvetésből, akkreditáltatnia kell magát, és igazolnia kell, hogy hány megváltozott munkaképességű alkalmazottja van” - vázolja a folyamatot Nagy Zsuzsa. Magyarországon a fogyatékossággal élők 9-12 százalékának, körülbelül 70 ezer embernek van munkája. Uniós viszonylatban, ahol az arány negyven százalék, számuk elenyésző.

Jelzés mindenkinek. Tovább gurulhatnak © sxc.hu

A testi fogyatékossággal élőknek munkahelyükön is több jut a szánakozó pillantásokból, mint látás-, hallás-, vagy mozgássérült társaiknak. Emese szellemi munkakörben tevékenykedik. Egy autóbalesetben vesztette el egyik lábát. Azon szerencsések közé tartozik, akik hamar túltették magukat a megrázkódtatáson, műtétek hosszú sora után talpra állt, és mint mondja, nem okozott neki nehézséget, hogy elhelyezkedjen - számítógépen dolgozik, otthon. 

A munkaerőpiacon a fogyatékossággal élők közül az értelmi fogyatékosok vannak a legrosszabb helyzetben. Az enyhe értelmi sérülés - általában tanulásban való akadályozottságnak nevezik - és a középsúlyos értelmi sérülés felhívja a munkaadó figyelmét arra, hogy fokozott figyelmet kell fordítania alkalmazottjára.

„Az értelmi sérülteknek egyszerű, jól körülhatárolható munkát szoktunk ajánlani - csomagolás, bedolgozás, szerszámkarbantartás, takarítás, konyhai kisegítés, árufeltöltés -, amelynek során nem kell váratlan helyzettel szembesülniük, mert azt nehezen oldják meg” - mondja Csányi Zsuzsa, a Salva Vita Alapítvány munkatársa. A munkavállalók betanítását, a kollégák felkészítését az új munkatárs érkezésére foglalkoztatási tanácsadók végzik, akik végigkísérik az értelmi sérült dolgozók beilleszkedését is. A tanulási folyamat hosszabb ideig tart, mint egy szellemileg ép embernél, és ha változik a munkakör, az értelmi sérült nem tud könnyedén alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, újra be kell tanítani. Kommunikációs nehézségeik is adódhatnak, ám mindezek ellenére, ha egyszer megtanulnak valamit, azt lelkiismeretesen és megbízhatóan végzik.

A huszonnégy éves Robi középsúlyos értelmi sérült. Négy éve csomagol egy vidéki cégnél, ahová mindennap szülei hozzák-viszik. Nehezen kommunikál - gyakran nem jut eszébe egy-egy kifejezés, és hadar -, kollégái azonban türelmesen tanítgatják, segítik, főnöke pedig elégedett munkájával.

"A cégek egyre nyitottabbak arra, hogy beszéljünk a problémáról. Vitathatatlan, hogy ebben nagy szerepe van a multiknak, akik a vállalati felelősségvállalást beépítették profiljukba - ez elvárás az anyavállalat részéről -, és különböző programokban, fórumokon is részt vesznek. A TESCO húszezer fős állományában jelenleg nyolc értelmi fogyatékos dolgozik. Foglalkoztatásuk jót tesz a cég imidzsének, ráirányítja a figyelmet a fogyatékosok elhelyezkedési nehézségeire, követőket toboroz" - meséli Csányi Zsuzsa. A szociális tárca Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának (HEFOP) keretében az alapítvány a multikon kívül egyre több kis- és középvállalkozást céloz meg, akik csatlakoznak a társadalmi felelősségvállalásban élen járókhoz. „Az egyik munkáltató nagyon szépen beszélt fogyatékos dolgozóiról” - mondja Csányi. „Nem rajtuk, hanem velük nevetünk.”

Fogyatékkal, épen

© Stiller Ákos Az EU lakosságának 15 százaléka fogyatékkal élő, vagy tartós egészségügyi problémákkal küzd. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint 1990-ben 368 270, 2001-ben pedig 577 ezer fogyatékos személyt tartottak számon Magyarországon. A 2001-es felmérésből az is kiderül, hogy általában a mozgássérülteknek van az általános iskolainál magasabb végzettségük. A fogyatékosok 32 százaléka még az általános iskolát sem fejezi be, érettségije 25 százalékuknak van. Fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben - olvasható a definíció a 2007-2013. évekre vonatkozó Új Országos Fogyatékosügyi Programban, amelyet az Országgyűlés 2006. február 13-án, 345 igen szavazattal egyhangúlag elfogadott. A részletekről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján olvashatnak. A törvény értelmében a fogyatékosok integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosultak, vagyis speciális munkahelyet kell biztosítani számukra. Október végén adták át az angyalföldi foglalkoztatót, ahol ötven látás-, hallás- és mozgássérült végezhet bedolgozói munkát, többek között varrhatnak vagy csomagolhatnak.

László Éva Lilla