Régiók és válság Magyarországon: hol jobb a helyzet?

Mint arról a múlt héten beszámoltunk, az első januári HVG-mellékletben TOP 500-as vállalati lista és elemző cikkek várják az olvasókat. Ma folytatjuk ajánlónkat, ezúttal a szintén a melléklet tematikájába tartozó magyarországi vállalati leépítésekkel.

Átrajzolta a válságövezetek térképét a gazdasági krízis az elmúlt hónapokban. A top 500 összes árbevételének 2007-ben alig 2 százalékát produkáló dél-dunántúli cégeket egyelőre kevésbé tépázta meg a krízis, mint a legnagyobb ötszáz együttes árbevételének a háromnegyedét produkáló közép-magyarországi és közép-dunántúli régiókban tevékenykedőket. A Közép-Dunántúlon novemberben 15,9 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, csak a 30 ezres Komáromban és környékén 2-3 ezer ember került utcára. A hagyományosan hátrányos helyzetű térségekben – így például a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – ugyanakkor mindössze 4,2-4,3 százalékkal bővült a munkanélküliek száma.

Az észak-dunántúli cégek elsősorban azt sínylették meg, ami eddig az előnyük volt, nevezetesen, hogy elsősorban fogyasztói tömegtermékeket gyártottak, exportra. A válság ugyanis ezeket az ágazatokat tarolta le elsőként, a multik pedig magukkal rántották beszállítóikat is. Az elmaradottabb régiók jobbára belső piacra termelő vállalkozásai viszont még állják a versenyt, hiszen idén valamelyest még nőtt is a jövedelmek reálértéke, vagyis az emberek egyelőre fogyasztanak. Az ő keresletükre építő vállalkozásoknak 2008-ban még megvolt a piacuk, az új évben azonban valószínűleg már ezeket is utoléri a krach.

A válság hatására erősödött a telephelyek versenye, és a jelek szerint Magyarország térképén is keletebbre tolódnak a vonzó befektetési célpontok.

További részletek a jövő évi első HVG-ben!