Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a táppénzes esetek száma 2005 és 2011 között 1,2 millióról 897 ezerre esett vissza. Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben még összesen több mint 37 millió, 2011-ben már csak 22,5 millió nap telt el táppénzen. Tavaly naponta átlagosan 62 ezren voltak betegállományban, míg hat évvel korábban számuk még meghaladta a 102 ezret.

Minél kevesebben és minél rövidebb ideig veszik igénybe a betegség idején járó keresetkiegészítést, annál kevesebbe kerül ez az államnak és a munkáltatóknak is - mutat rá a lap. A kiadásokon belül a munkaadói hozzájárulás aránya nem változott - 24 százalék -, ám míg 2005-ben a 97 milliárd forintos, 2011-ben már a mindössze 65,4 milliárdos táppénzkiadás mintegy egynegyedét - 23, illetve 15,8 milliárd forintot - kellett állniuk a cégeknek.

Az Egészségbiztosítási Alapon belül is jelentősen visszaesett a táppénzkiadások aránya: a 2005-ös 6,1 százalékos mértékhez képest 2011-re 4,4 százalékra. Jövőre - a foglalkoztatottság remélt emelkedésének megfelelően - a táppénz-előirányzat 73 milliárd forintra emelkedik, ezen belül pedig 16,3 milliárd forintos munkáltatói táppénz-hozzájárulással számol a jövő évi költségvetés.

A betegállományban lévők számának, ezzel a kiadások csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi időben több lépcsőben jelentősen szigorították a táppénz igénybe vételét. A munkáltatók tapasztalatai szerint a munkahelyféltésnél is komolyabb érv a munkavállalók gyors felépülése mellett, hogy 2011-ben a napi átlagkereset 70 százalékáról 60-ra, kórházi kezelés esetén 60 százalékról 50-re csökkentették a táppénz összegét, s ezzel együtt napi 5200 forintban maximálták a mértékét.

A munkáltatók szerint ennek ellenére nem jellemzőbb, mint korábban, hogy többen dolgoznának betegen, ezt nemcsak a szigorú munkaügyi előírások, hanem számos helyen a munka jellege sem teszi lehetővé.