Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság képviselői szerint sürgős intézkedésekre van szükség a nők és a férfiak közötti bér- és nyugdíjkülönbségek felszámolására. A szerdán elfogadott jelentést 58 képviselő támogatta, 6-an ellene szavaztak, 15-en pedig tartózkodtak.
Magyarországon nőttek a leginkább a lakásárak 2010 óta az Európai Unióban, a bérleti díjak tekintetében viszont három ország is megelőzött minket.
Bár a régióban Csehországnál, Szlovéniánál és Horvátországnál jobban szerepelt Magyarország az egy főre jutó jövedelem inflációval korrigált alakulását, vagyis a reálértéket nézve. Románia utcahosszal vezeti a mezőnyt, de a magyarok előtt vannak a lengyelek és a szlovákok is.
1 millió 819 ezer embert fenyegetett tavaly a szegénység az országban, óriásit nőtt a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti távolság. A romák és a magányos nyugdíjasok helyzete lett sokkal rosszabb egy év alatt, a gyerekvállalás továbbra is szegénységi kockázat. A mélyszegénységben élők száma viszont bezuhant.
A sokadik fordulat történik a jövedelmi statisztikák ügyében: a KSH ugyan azt állította, hogy csak kisebb korrekciókat hajtottak végre az adatokon, az Eurostat most közzétette a részletes számokat, és kiderült, éveken át jelentősen alulmérték a gyerekszegénységet.
Kutatók szerint manipuláció vádját is felvető hibák voltak a szegénységi statisztika mögött, a KSH most a vádat áltudományosnak nevezte és kiadott egy átszámolt verziót, amelyből kiderült, néhány évben tényleg alulbecsülték a szegények számát. Összefoglaljuk, mi történt, hol lehetnek hibák, mire nincs még magyarázat, és a kutatás egyik szerzője is kommentálta kérdésünkre a fejleményeket.
A KSH bemutatta, mit gondolnak az emberek, mennyi pénz jelenti a jó életet, és mennyi a nyomor elkerülését. Az is kiderült, hogy a legszegényebbek közül élnek a legtöbben saját tehermentes lakásban, és kiszámolták, hogy néhány családtámogatás feleannyit ér, mint 2010-ben, valamint hogy egymillió ember nyugdíja van 200 ezer forint alatt.
A KSH adatai alapján 2024-ben 12,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ennek ellenére jobb helyzetben lehetnek a lakásvásárlást tervezők, mint 2022-ben, vagy épp 2023-ban. Ez merész kijelentésnek tűnhet, de máris jön a magyarázat.
Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.
A szegénység furcsa méréseiről volt szó a Társadalomtudományi Kutatóközpont konferenciáján, de azt is bemutatták, hogy az osztrák és a szlovák határ környékén rengetegen kezdtek el nem Magyarországon adózni.
Magyarországon rengetegen élnek minőségi éhezésben, vagyis kenyéren és krumplin próbálják átvészelni a mindennapokat, mivel a zöldségek és gyümölcsök egyre borsosabb árát nem tudják kisakkozni az alacsony fizetések és a magas infláció mellett. A frissen bevezetett árréstop aligha hozza el a megváltást: tíz éven belül minden második fiatal túlsúlyos lehet Magyarországon is.
A kiskeresetűeknek is érdemi javulást jelent a kétgyermekes anyák szja-mentessége a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint, de igazán jelentős hatás a felső 40 százalék esetében várható.
A helyi jövedelmekhez viszonyítva a helyi ingatlanárakat a kistelepülések ingatlanpiaca egy nagyságrenddel olcsóbb, mint a fővárosi. Egyévi budapesti jövedelemből 4 négyzetméter budapesti használt lakás sem jön ki.
A lakásárak a jövedelmekhez viszonyítva is nőttek az elmúlt években. A társadalmi egyenlőtlenség hatalmas, a felső ötöd jövedelméből kétszer annyi négyzetméterre futja, mint a közepes jövedelműekéből, és ötször annyira, mint a legszegényebbekéből.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
Egészséges versenypiac nélkül nincs egészséges megtakarítási struktúra – ad magyarázatot Karagich István, a Blochamps Capital tanácsadó cég tulajdonosa arra, miért a leggazdagabb egy százalék gyarapszik a leggyorsabban, miközben egyre kevesebbeknek van érdemi megtakarításuk. Interjú.
Sasi-Szabó Tamás, Budapest XII. kerületének kutyapárti képviselője minőségirányítási vezetőként is dolgozik egy magáncégnél, de az utóbbiért járó fizetését titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában. Előtte Pásztor Tibor sem írta bele a nyilatkozatába, hogy mennyit keres az egyik banknál csoportvezetőként, közben erről megállapodás született. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnézést kért.
Pásztor Tibor, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hegyvidéki képviselője az egyik banktól is fizetést kap az önkormányzati képviselői tiszteletdíján kívül, a pluszjövedelmének összegét azonban nem írta bele a vagyonnyilatkozatába a munkaszerződésében szereplő titoktartási kötelezettségre hivatkozva – értesült a HVG. Megkeresésünkre azt közölte, hogy sokat gondolkodott a helyzeten, de szerinte más lehetősége nem volt. Úgy vélte, a jogszabályok szerint járt el. Ha ez valóban így van, akkor ezzel a módszerrel bármelyik politikus eltitkolhatja a pluszjuttatásait.
Statisztikailag kimutatható, hogy a jobban keresők egyre inkább jobban keresőkkel, míg a rosszabbul keresők egyre inkább rosszabbul keresőkkel dolgoznak együtt. Az ok az ipari gyártás visszaszorulása lehet, és az, hogy a vállalkozások egyre inkább specializáltan működnek. Komoly társadalmi hatása lehet, ha a különböző jövedelmi szinteken dolgozó emberek még a munkahelyeken se találkoznak egymással.
Évtizedes javulás után már második éve nő a szegénység által fenyegetett magyarok aránya. Az időseknél drámai a romlás.
