Bizalmi index

A K&H Bank és a GfK közvélemény-kutató intézet 2004 harmadik negyedéve óta negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok  - vállalataikat befolyásoló - gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index jellemzi, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, a negatív érték a negatív, a pozitív érték pedig a pozitív várakozásokat mutatja.

A 2006. első negyedévi kutatás során a Bank és a kutató intézet ismét a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és az üzletmenetet befolyásoló gazdasági hatásokat vizsgálta.

A K&H kkv bizalmi index értéke 2006. márciusában –4 ponton zárt. Ez az eredmény, a kis- és középvállalkozók enyhe pesszimizmusát tükrözi, melynek magyarázata a következő főbb makroökonómiai okokban kereshető.

A legfontosabb befolyásoló tényező a monetáris politikával függ össze, mely részindex értéke jelenleg -42 pont, és az előző negyedévhez képest 23 pontos csökkenést mutat. A vállalkozói réteg félelme a kamatszint-emelkedéssel kapcsolatban folyamatosan nő. A Monetáris Tanács az utóbbi hónapok gyengülő forintárfolyama, és egyéb kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok miatt már többször kilátásba helyezte az alapkamat emelését, mely a vállalati kamatok emelkedésén keresztül kedvezőtlenül érintené a kis- és középvállalkozásokat is.

A megkérdezett válaszadók átlagosan 1,5 százalékos növekedést prognosztizálnak a várható átlagos vállalati kamatszintben. Ez lényeges emelkedés az eddigi öt negyedévben mért átlagos 0,6 százalékos növekedéshez képest.  Közel 3-6 százalékos hitelkamat-növekedést a vállalatok 23 százaléka vár.  Az előző negyedévhez képest a vállalatok nagyobb aránya számít a forint gyengülésére, ezt 1 éven belül a megkérdezett vállalkozók 51 százaléka várja.

A második releváns tényező, amely negatívan befolyásolta az index alakulását, a gazdaságpolitikában eredeztethető. A kormányzati gazdaságpolitika részindexe -18 pont, amely az előző negyedévhez képest (-12 pont) 6 pontos visszaesést mutat.

A GfK felmérésének márciusi adatfelvétele idején az országgyűlési választások kimenetele bizonytalan volt, így a válaszadók nem tudhatták, vajon melyik nagy párt alakíthat kormányt, melyik választási program fogja meghatározni a kormányzati gazdaságpolitikát az elkövetkező 4 évre. A teljes piacon megkérdezett vállalkozások 27 százaléka számolt be inkább vállalkozásbarát gazdaságpolitikáról, míg csak 11 százalék  prognosztizál inkább vállalkozásellenes gazdaságpolitikát, míg érdemi választ 41 százalék nem tudott adni a kérdésre.

A piac minden szereplője negatívan ítéli meg az utóbbi 3 hónap kormányzati intézkedéseit – ez alól kivételt csak a mezőgazdaság képez, ahol pozitív szaldó, és 24 százalékos javulás látható. Ez feltehetően az időben kiutalt agrárszubvencióknak köszönhető. Az ipari vállalatok indexének stagnálása mellett – a kereskedelemben és a szolgáltatásban tevékenykedőké szintén komolyabb mértékben csökkent. Vállalatméreteket tekintve optimisták a kisvállalkozások, 29 százalékuk vár egy éven belül vállalkozásbarát gazdaságpolitikát.

A kkv bizalmi index alakulását harmadrészben a közterhekkel kapcsolatos vállalkozói várakozások befolyásolták, némiképp pozitív irányba. A kkv-k még mindig tartanak a közterhek növekedésétől, de a vizsgált időszakban most kevésbé pesszimisták az ezzel kapcsolatos kilátásaik, átlagosan 1 százalékos közteher emelkedést jósolnak a vállalatvezetők.

A közterhek részindex 7 pontos növekedést mutat, vagyis a vállalatok az előző negyedévinél kedvezőbben ítélik meg a közterhek alakulását; ez összefüggésbe hozható a választási kampányban elhangzó, közteher-csökkentésre vonatkozó választási ígéretekkel is. Az előző negyedévhez képest 5 százalékkal csökkent azon vállalkozások aránya, akik 5% feletti közteher növekedésre számítanak. Az ipar és a szolgáltatások területén működő vállalkozások 19 százaléka tart leginkább az 5 százalék feletti közteher növekedéstől, a mezőgazdasági vállalkozásoknál pedig a legalacsonyabb az ettől való félelem (csupán 6 százalékuk számít 5 százalék feletti közteher növekedésre, ez az érték előző negyedévben mérthez képest további 6 százalékos javulást mutat.

A GfK közvélemény-kutató által vizsgált egyéb kkv bizalmi részindexek - kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatai, vállalati gazdálkodás, versenytársak, európai uniós terhek és lehetőségek, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemek,– az előző negyedévhez viszonyítva stagnálnak, vagy csupán minimális ingadozást mutatnak valamely irányba.

A K&H Bank Magyarország második legnagyobb pénzintézete 1 942 milliárd forintos mérlegfőösszeggel. Banki és biztosítási termékeket egyaránt kínáló pénzintézetként országszerte mintegy 160 fiókkal a pénzügyi szolgáltatások teljes választékát kínálja ügyfeleinek.

Ezek között – a hagyományos lakossági és vállalati banki termékeken kívül (számlavezetés, befektetések, megtakarítások, hitelek, bankgaranciák, bankkártya szolgáltatások, letétkezelés, treasury, projektfinanszírozás) – megtalálható a prémium banki szolgáltatás, a befektetési alapkezelés, a lízing, az életbiztosítás, a nyugdíjpénztári szolgáltatás, a vagyonbiztosítás és az értékpapír kereskedelem, melyeket a Bank leányvállalatain és testvérvállalatán keresztül biztosít ügyfeleinek.