EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó szabály szerint adóznak. A vállalkozói bevételükből - legfeljebb annak mértékéig - levonják a költségeiket, így kapják meg az adóalapot, amely így akár nulla forint is lehet. (Költségként a vállalkozói bevétel érdekében felmerült kiadások számolhatók el.) Ezt a szabályt módosítja a mostani törvényjavaslat úgy, hogy minimális adóalapot
állapít meg. Ezt pedig úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevétel 2 százalékából le kell vonni az eladásra beszerzett áruk költségét. (Ha a "normál" módon számított adóalap ennél több, akkor természetesen az után kell adózni.)
Ha a magyar egyéni vállalkozónak külföldön is van telephelye, akkor - nemzetközi szerződés alapján - az ott keletkezett adóalap módosítja a magyarországit (magyarul levonható abból). A minimális adóalap kötelezettsége sem vonatkozik minden egyéni vállalkozóra.
A tevékenység induló és azt követő évében például nem kell alkalmazni a szabályt, feltéve, hogy a személy a tevékenysége kezdetét megelőző 36 hónapban nem volt egyéni vállalkozó. Kivétel az is, ha az egyéni vállalkozónak egyik évről a másikra több, mint 25 százalékkal csökken a bevétele, illetve a vállalkozót az adóévben - vagy a megelőző adóévben - elemi kár érte.
A gazdasági társaságoknál az adó alapja továbbra is az adózás előtti eredmény (amelynek meghatározásához számos csökkentő és növelő tényező tartozik). Viszont a következő számítást is el kell elvégezni: az összes bevételből le kell vonni az eladott áruk beszerzési értékét, és a külföldi telephely bevételét, és ha ez az összege nem éri el a bevétel 2 százalékát, akkor a bevétel 2
százaléka lesz a társasági adó alapja.
Kivételeket itt is megfogalmaz a törvényjavaslat. Nem kell minimum-adót fizetni az előtársasági és az azt követő adóévben (praktikusan az alapítási és az azt követő évben). Több társasági forma (MRP-szervezet, kht., vizitársulat stb.) is mentes a minimum adó alól, illetve - hasonlóan az egyéni vállalkozókhoz - a több mint 25 százalékos árbevétel csökkenés, valamint az elemi kár is felmentő
ok.Az új szabályokat várhatóan jövő év elejétől kell alkalmazni.
állapít meg. Ezt pedig úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevétel 2 százalékából le kell vonni az eladásra beszerzett áruk költségét. (Ha a "normál" módon számított adóalap ennél több, akkor természetesen az után kell adózni.)
Ha a magyar egyéni vállalkozónak külföldön is van telephelye, akkor - nemzetközi szerződés alapján - az ott keletkezett adóalap módosítja a magyarországit (magyarul levonható abból). A minimális adóalap kötelezettsége sem vonatkozik minden egyéni vállalkozóra.
A tevékenység induló és azt követő évében például nem kell alkalmazni a szabályt, feltéve, hogy a személy a tevékenysége kezdetét megelőző 36 hónapban nem volt egyéni vállalkozó. Kivétel az is, ha az egyéni vállalkozónak egyik évről a másikra több, mint 25 százalékkal csökken a bevétele, illetve a vállalkozót az adóévben - vagy a megelőző adóévben - elemi kár érte.
A gazdasági társaságoknál az adó alapja továbbra is az adózás előtti eredmény (amelynek meghatározásához számos csökkentő és növelő tényező tartozik). Viszont a következő számítást is el kell elvégezni: az összes bevételből le kell vonni az eladott áruk beszerzési értékét, és a külföldi telephely bevételét, és ha ez az összege nem éri el a bevétel 2 százalékát, akkor a bevétel 2
százaléka lesz a társasági adó alapja.
Kivételeket itt is megfogalmaz a törvényjavaslat. Nem kell minimum-adót fizetni az előtársasági és az azt követő adóévben (praktikusan az alapítási és az azt követő évben). Több társasági forma (MRP-szervezet, kht., vizitársulat stb.) is mentes a minimum adó alól, illetve - hasonlóan az egyéni vállalkozókhoz - a több mint 25 százalékos árbevétel csökkenés, valamint az elemi kár is felmentő
ok.Az új szabályokat várhatóan jövő év elejétől kell alkalmazni.
