Az egyensúly javítását szolgáló tehernövelés a reformok nélkül értelmetlen a kamarai vezető szerint, mert néhány év alatt az államháztartás ugyanoda jut, ahol most tart. Az új egyensúly program kapcsán Parragh László elmondta: az rontja a gazdaság versenyképességét, a teljesítmény visszafogására ösztönöz, növeli az elvonásokat, felerősíti az inflációt. Nem tetszik az MKIK-nak, hogy a program főként csak a bevételeket növeli. A jövő évben például az egyensúly javítás 92 százalékának fedezete az adónövelés, s csak 8 százaléknak jelent fedezetet a kiadás csökkentése.

Álláspontjuk szerint a negatív hatású intézkedéseket jobban elosztva kellene ütemezni, úgy, hogy hatásuk egyik évbe se haladja meg a GDP 2,5 százalékát, azaz 600 milliárd forintot. Ezzel a logikával az idei évre legfeljebb 250 milliárd forintos intézkedéssorozatot lehetne javasolni, a jövő évre, illetve az ezt követő évre pedig 600-600 milliárd forintot.

Az egyensúlyjavító intézkedések átütemezése feltételezi az euró bevezetésének átütemezését is, a 2010-es céldátum azonban egyre kevésbé látszik tarthatónak - tette hozzá Parragh László.

Az MKIK számításai szerint az idei évben a lakosság viseli majd a teherelosztásban a legnagyobb, 36,7 százalékos részt. Ezt követi az állam 36,4 százalékkal, illetve a vállalkozások 26,9 százalékkal.

A jövő évben szerintük már a vállalkozásokra jut a legnagyobb, 50,9 százalékos teher, a lakosságra 41,9 százalék, az államra 7,2 százalék. Hasonló arányokat feltételeznek az ezt követő évre is, ekkor a vállalkozásokra jutó teher aránya 49,4 százalék lenne, a lakosság 40,7 százalékot viselne, az állam 9,9 százalékot - mutatott rá Parragh László.