A BKIK szerint az Új Egyensúly program csupán a költségvetés rendbetételéhez szükséges  átmeneti intézkedés, s mint ilyen átmeneti vállalkozói és állampolgári tehernövekedést okozhat.  Feltéve, ha a megalapozottnak látszó garanciák, illetve meggyőző konkrét fejlesztési tervek ismertté válnak. 
   
A kamara fellép a nem kellően átgondolt és előkészített bevételnövelő előterjesztésekkel szemben, mert emiatt csökkenhet a vállalkozások bevétele, visszaesik a gazdaság növekedése, csökken a vásárlóerő. A versenyhátrány csökkentése érdekében a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások, munkahelyek megszüntetésére kényszerülnek, így csökken a költségvetésbe befizetett járulékok és adók összege, nőnek a költségvetés kiadásai. 
   
A lakosság létszámához, a bruttó hazai termék nagyságához, az uniós árszínvonalhoz viszonyítvaa BKIK elfogadhatatlanul magasnak tartja a 300 milliárd forint nagyságrendű gyógyszer ártámogatást.  Szorgalmazza viszont a feketegazdaság visszaszorítását, a láthatatlan jövedelmek láthatóvá tételét, elítéli a szabálysértő és adócsaló vállalkozókat, javasolja az ellenőrzések szigorítását, de ugyanakkor tisztában van a hazai kis és középvállalkozói szektor jövedelemtermelő képességének és forrás ellátottságának hiányával, gyengeségével.
    
Ennek ellenére kevésnek tartja a kormányzat által felvázolt megtakarításokat, további lehetőségeket látnak a közlekedés területén. Szükségesnek gondolja a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás felülvizsgálatát, a gazdaságtalan alágazatok racionalizálását. Nem kevésébé fontos szerintük a közösségi közlekedés tarifarendszerének átdolgozása, a közlekedési árkiegészítési rendszer, valamint a kedvezményrendszerek felülvizsgálata, és szociális rászorultsági elv alapján történő átdolgozása. 
   
Rossz megoldásnak és a későbbiekben nem alkalmazható gyakorlatnak tartja a kamara, hogy a társadalom valamennyi rétegét érintő program kapkodó módon az érdekképviseleti és kamarai vélemények kizárásával készült.