A hazai kis- és középvállalkozók a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos kormányzati bejelentések hatására összességében növekvő közterheket, „vállalkozásellenes” gazdaságpolitikát, növekvő vállalati hitelkamatokat, instabil és romló forintárfolyamot, alacsonyabb beruházási hajlandóságot, lassuló árbevétel- és profit növekedést, a teljes jövedelmükre bejelentettek arányának csökkenését, valamint növekvő áremelési szándékot várnak.

Rendkívüli bizalomesés, aggasztó jövőkép jellemzi tehát a 2006 második negyedévében mért kkv bizalmi index értéket, mely elérte az elmúlt két év történetének mélypontját. A kkv bizalmi index érték -4 pontról -56 pontra való markáns csökkenését hozta.

A kkv bizalmi index 2006 második negyedévi zuhanását elsősorban a közterhek növekedésétől való félelem okozta. A közterhek részindex -87 ponton zárt, az előző negyedévhez képest (-12 pont) mintegy 75 pontos csökkenéssel. Ez az érték megközelíti a bizalmi index skálájának negatív végpontját. Míg 2006 első negyedévében a kkv-k 36 százaléka gondolta azt, hogy az elkövetkező egy évben növekedni fognak a közterhek, addig a második negyedévre ezen vezetők aránya 84 százalékra nőtt.

A második releváns tényező, amely negatívan befolyásolta az index alakulását, a gazdaságpolitikában eredeztethető. A gazdaságpolitika részindexe ugyancsak látványos zuhanást ért el a 2006 első negyedévében mért -18 ponthoz képest, hiszen 32 pontos visszaesést mutat, -50 ponton zárt. A kormányzati megszorító intézkedések részben közvetlen módon, részben a reálgazdaságra gyakorolt hatásai révén jelenthetnek komoly nehézségeket a magyarországi vállalatok számára.

A bizalmi index értékét harmadsorban a monetáris politikában lejátszódott, és várható kedvezőtlen mozgások befolyásolták. A pénzpiaci folyamatokban bekövetkező változások, úgymint az infláció növekedése, a jegybanki alapkamat várható emelkedése a vállalatok finanszírozását teszi költségesebbé. A vállalatvezetők elmondása alapján az előző negyedévhez képest 10 százalékkal megugrott az elkövetkező egy évre forintgyengülést prognosztizálók aránya, 62 százalékuk szerint romló forintárfolyammal kell számolnunk, csupán 8 százalékuk számít erősödésre, míg a vezetők 23 százaléka szerint stabil marad a forint.

A vállalatvezetők többsége (63 százalék) a vállalati hitelkamatok rátájának növekedését várja. Átlagosan 2,9 százalékos hitelkamat növekedést várnak az elkövetkező 1 évben. A vállalati hitelkamatok árának növekedésével kapcsolatos várakozások mögött egyrészről a várható jegybanki alapkamat emelés, illetve a forint árfolyamának romlásával kapcsolatos várakozások állhatnak.

Míg 2006 márciusában a kkv vezetők csupán 59 százaléka tudta megjósolni a még ismeretlen összetételű kormányzat elkövetkező egy évi munkáját, melyet jellemzően pozitívnak ítéltek meg, addig júniusban, a választások után, 89 százalékuk értékelte azt, többségében negatívan.

Ágazati megoszlás szerint az ipari vállalatok a legpesszimistábbak, melyek 64 százaléka, vállalatméret szempontjából pedig a kisvállalkozások 68 százaléja prognosztizálja az elkövetkező egy évre a vállalkozásellenes gazdaságpolitikát. A vállalatok háromnegyede stabilan az újraelosztási arány csökkentése mellett foglal állást. A több elvonás és támogatás igénye hagyományosan a mezőgazdasági vállalatok körében a legmagasabb, de arányuk ezen ágazatban is a kisebbséget 

E szegmensen belül az 5 százalék feletti közteher-növekedést prognosztizálók aránya növekedett. Ágazattól függetlenül a vállalatvezetők 67 százaléka látja borúsan a jövőt az előző negyedévben mért 19 százalék helyett. Jelentősen, 7 százalékkal  növekedett azon vezetők aránya, akik úgy gondolják, hogy a vállalatoknál az alkalmazottaknak kevesebb, mint a fele van teljes jövedelmére bejelentve.

Vagyis a közterhek növekedésétől a fekete jövedelmek arányának növekedését is várják a vállalatvezetők. Mindemellett a növekvő közterhek természetesen közvetlenül is csökkentik a vállalkozások jövedelmezőségét. A magyarországi kkv-k bizalmának megrendülése mögött elsősorban nemzetgazdasági, és politikai folyamatok állnak. Az áprilisban lezajlott országgyűlési választásokat követően a kampányban elhangzott pozitív ígéretekhez képest (például köztehercsökkenés), a gazdaság rossz teljesítményével kapcsolatos „beismerések” következtek. Fény derült a magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiányára, valamint az euró bevezetése körüli bizonytalanságokra is.

A lakosságot érintő megszorítások alacsonyabb belső fogyasztást okozhatnak, ezzel is szűkítve a hazai kis és középvállalkozók piaci lehetőségeit. A kormányzat elmúlt három hónapban hozott intézkedéseinek megítélése erőteljesen romlott a kkv-k körében. Csupán a vezetők 3 százaléka szerint folytat a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát, míg 46 százaléka szerint a kormányzat utóbbi 3 hónapban hozott intézkedései egyértelműen negatívan hatnak a vállalatok versenyképességére. A kormányzat a leggyengébb minősítést az ipari vállalatok vezetőitől kapta (-47 pont), a vállalatméretek tekintetében pedig a kisvállalkozások vezetői ítélik meg legkritikusabban a kormányzat által életbe léptetni kívánt intézkedéseket (-57 pont a tavalyi -5-höz képest).

A közvélemény-kutató által vizsgált egyéb kkv bizalmi részindexek - kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatai, vállalati gazdálkodás, versenytársak, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemek,– az előző negyedévhez viszonyítva stagnálnak, vagy csupán minimális ingadozást mutatnak valamely irányba. A bizalmi index értékét némiképp pozitívan, csupán az európai uniós részindex 9-ről 15 pontra történő emelkedése árnyalja.