A megkérdezett több mint 8 ezer cég közül a magyar tulajdonú vállalkozások 20 százaléka, a külföldi tulajdonúak 30 százaléka nyilatkozott létszámbővítésről. A Foglalkoztatási Hivatal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen készítette a vizsgálatot, amelynek eredményeit januárban hozták nyilvánosságra, és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat internetes címén is olvashatók.

A felmérésbe bevont gazdálkodók által foglalkoztatottak száma eléri a 730 ezret, tehát a válaszokból nemzetgazdasági következtetések vonhatók le. A múlt év őszén ismert gazdasági lehetőségek alapján a 10-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató kis cégek vezetői még azt feltételezték, hogy létszámfejlesztésük az idén és jövőre elérheti létszámuk 3,6 százalékát. A 10 és 49  közötti létszámmal tevékenykedő cégek már csak 1,8 százaléknyi fejlesztésről
nyilatkoztak.

Az 50 vagy ennél több dolgozót foglalkoztatók 249-es létszámig 0,9 százalékos létszámfejlesztést tartottak lehetségesnek, a 250 vagy ennél több dolgozó esetén csak 0,8 százalékos létszámbővítésről nyilatkoztak. Azt is közölték, hogy milyen szakképesítésű dolgozókat kívánnak felvenni. Ilyen szakmák például: ruhakészítő, kőműves, hegesztő, ABC eladó, géplakatos, szerkezetlakatos, fémforgácsoló, NC és CNC gépkezelő, elektronikai műszerész.
   
Ágazatok szerint az idegenforgalom, az építőipar, a feldolgozóipar, a közösségi és gazdasági szolgáltatások területe tervezett 2 százalék körüli létszámfejlesztést. A mezőgazdaság, az energetika és az oktatás viszont leépítésről nyilatkozott. A válaszok alapján nemzetgazdasági szinten számított idei létszámfejlesztés 1,2 százalék lehetne, azzal, hogy a versenyszférában ennél magasabb a fejlesztés, amely ellentételezi a közszféra leépítését. 
   
Az elbocsátást tervező cégek aránya Közép-Magyarországon a legalacsonyabb. Itt a válaszadó cégek 2 illetve 1 százaléka tervezett elbocsátást az idei év első és második félévében. Észak-Magyarországon is kevés az elbocsátást tervező cégek aránya: alig több mint 2, illetve csaknem 2 százalék a két időszakban. A
Nyugat-Dunántúlon viszont ez az arány 9 és csaknem 6 százalék a felmérés szerint.