"Ács Gyula"

Nyugdíjas egyéni vállalkozó vagyok. A nyugdíjam mellett a vállalkozásomból körülbelül 30 ezer forint bevételem keletkezik egy hónapban. Milyen adót és járulékot kell fizetnem szeptembertől?

A nyugdíjas egyéni vállalkozó egyenlő a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozóval. Először is különbséget kell tennünk a bevétel és a jövedelem között, mivel a kérdésben csak a bevételt jelölte meg, ezért nulla költséggel számolunk. A  jövedelem nem más, mint a bevétel és a költség különbsége.

A jövedelem lenne a valódi alap az adó és járulékfizetés tekintetében. Ebben az esetben a bevételt tekintjük jövedelemnek. Az szja törvény lehetőséget ad az egyéni vállalkozónak arra, hogy „vállalkozó kivét” címen vegyen ki úgynevezett bérjellegű jövedelmet a vállalkozásából. Ez hasonlóan működik, mint a munkabér, azaz ez után kell megfizetni a sávos progresszív adótábla szerinti adót, ami szeptember 1-től még a 18 százalékos sávba esik, hiszen az éves összeg csak 360 ezer forint.  Éves szinten a fizetendő szja 64.800 forint, azaz havonta 5.400 forint.  Január 1-től ez több is lehet, mivel a nyugdíj összege is beleszámít majd, ami megemelheti a jövedelmet, és így átkerülhet a magasabb, 36 százalékos sávba. Természetesen csak akkor, ha a nyugdíj és a vállalkozói kivét együttes éves összege az 1,7 millió forintot meghaladja.

A vállalkozói kivét után fizetni kell baleseti járulékot, illetve új nevén egészségügyi szolgáltatási járulékot is, mégpedig a kivét után szeptembertől-decemberig 10, január 1-től 16 százalékot, azaz 3.000, majd 4.800,- forintot. Tételes egészségügyi hozzájárulást (EHO) nem kell fizetni, viszont kell 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetni, ami szintén havi 1.200,- Ft-ra rúg majd.

Mivel az elvárt adó az egyéni vállalkozóknál is van, és mi úgy számoltunk, hogy mindent kivettünk vállalkozói kivétként, tehát nem maradt nyereség. Ezért meg kell fizetni ezt a minimumadót is, melyet az összes bevétel 2 százaléka után kell 10 százaléknyi adó megfizetni, ami azt jelenti, hogy 600,- forint után kell 60,- forint adót fizetni. így összesen 2007-től kezdve fixen fizetni kell majd havonta összesen 11.460,- forint adót és járulékot, ami több, mint 38 százalékot tesz ki.

"csipcsip"

Egy nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató evás betéti társaság és beltagja milyen és mennyi adót és járulékot köteles fizetni? A tag személyes közreműködése, illetve mellékszolgáltatás nyújtása  pontosan mit jelent?  Én mint mellékfoglalkozású társas vállalkozó, hogy tudok saját magammal közreműködni?

A nyugdíjas Bt. beltagjának az összes járulékot kell fizetnie, s a munkabérből szja-t is le kell vonni. Ha a tulajdonos nem vesz ki  jövedelmet a cégből,  akkor a Bt.-nek csak az EVA-t kell megfizetnie, s nincs semmilyen szja fizetési kötelezettsége. Az eva ugyanis kiváltja az osztalékadót is, azaz úgy kell tekinteni, mintha a cég a magánszemély helyett az osztalékadót is megfizette volna. Innen már csak egy lépés, hogy a már leadózott jövedelmet ki is vehessük a cég pénztárából. Ehhez azonban össze kell hívni a taggyűlést, s az éves beszámoló elfogadásakor a Bt. taggyűlése dönt arról, hogy az összes adózott eredményt osztalékként kiosztja-e a tagok között. Ez a számviteli kérdés úgy tűnhet, hogy csak formalitás, de nagyon komoly következményei lehetnek, ha nem döntünk az osztalék kivételéről. Ha viszont döntöttünk, akkor már a Bt. által csúnya szóval „leevázott” bevételt adózottan vehetik ki a tagok.

Ez  természetesen  csak a  kettős könyvvitelt vezetőkre igaz, hiszen  csak nekik  kell  beszámolót készíteniük, illetve a taggyűlésnek döntenie az eredményfelosztásról.  Abban az esetben viszont, ha valamilyen jogcímen vesz fel a beltag a Bt-ből jövedelmet,  úgy az általános szja-szabályok alapján adózik és fizeti a járulékot. Aki kiegészítő tevékenységeként  tagja, illetve beltagja társas vállalkozásnak  a személyes közreműködés miatt kell, hogy baleseti járulékot fizessen. Ez a baleseti járulék az eva-alap, azaz a bevétel 10 százalékának az 5 százaléka, szeptember 1-től 10 százaléka, január 1-től pedig 16 százaléka lesz, a neve pedig egészségügyi szolgáltatási járulékra változik. Emiatt kell az EHO-t is megfizetni, ami 1.950,- Ft volt, és marad is.

A személyes közreműködést a Bt. beltagja esetében nem kérdéses, hiszen a beltag egy magánszemély, a Bt. pedig egy cég, amely önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, tb-törzsszámmal rendelkezik.  A magánszemély beltag személyes közreműködése nélkül a Bt. tevékenysége nem valósulna meg.  Nem nyithatna bankszámlát, nem adhatna be adóbevallást, s nem köthetne szerződést sem.  A személyes közreműködés már egy aláírással is megtörténik. 

A jövő évi változással kapcsolatban csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a nyugdíj valóban beleszámít az összevonandó jövedelmekbe és megemelheti az szja-kulcsot, de csak az összevonandó jövedelmek tekintetében. Az osztalék azonban mindig is külön adózó jövedelem volt. Jelen esetben még az osztalékadót sem kell megfizetni, hiszen azt az  eva befizetésével kiegyenlítődik. Egy kezdő egyéni vállalkozó nem lehet egyből evás, mivel ehhez kétéves működés szükséges. Egyedül csak az EHO-t lehetne megspórolni kiegészítő tevékenységű eváss egyéni vállalkozóként.