Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Tavaly 4,5 milliárd, míg 2006-ban várhatóan ugyancsak meghaladja a 4,5 milliárd forintot a város adóbevétele - mondta az önkormányzati vezető. A 2002-es úgynevezett bázisévhez képest a növekedési mutató több, mint 50 százalékos, 1,7 milliárd forint.
A helyi adók a település költségvetésének évenként a 14-15 százalékát biztosítják. Az adóbevételek között az iparűzési adó részaránya a legnagyobb a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen, évente 68-69 százalékot tesz ki.A 2002-es 2,6 milliárd forintról, az idén 3,6 milliárdra nő ennek az adónemnek a bevétele. Ehhez hozzátartozik, hogy a nyíregyházi önkormányzat vállalkozásbarát adópolitikát folytatott a most lezáródó ciklusban is, bár az uniós csatlakozást követően szűkültek a lehetőségei. "A munkahelyteremtési beruházásokhoz például a befektetők együttesen 630 millió forint adókedvezményt vehettek igénybe" - mondta a polgármester.
A kisvállalkozások működésének elősegítésére 2003. január 1-től új szabályt vezetett be a helyhatóság, azok a mikrocégek, amelyeknek az éves adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, adómentességben részesülnek. Ezt az adómentességet 2003-ban a nyíregyházi kisvállalkozások 39 százaléka, 6.500 vehette igénybe, ami 100 millió forint adókedvezményt jelentett számukra.
Tavalyelőtt és tavaly egyaránt 7.600 kisvállalkozást részesült a kedvezményben, és mentesült 120-120 millió forintot meghaladó adó lerovása alól. Az építményadó az adóbevételek 15-16 százalékos részarányát jelenti Nyíregyházán, az idén várhatóan 880 millió forint érkezik ebből az adónemből a helyi önkormányzat számlájára, gépjárműadóból 715 millióra számítanak, s a ciklus négy éve alatt 2,5 milliárdot fizettek be a helyhatóságnak a nyíregyházi gépkocsitulajdonosok. Az idegenforgalmi adót 2004-ben vezették be, azóta évente 6-7 millió forint ebből a nyíregyházi önkormányzat bevétele.
A helyi adók a település költségvetésének évenként a 14-15 százalékát biztosítják. Az adóbevételek között az iparűzési adó részaránya a legnagyobb a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen, évente 68-69 százalékot tesz ki.A 2002-es 2,6 milliárd forintról, az idén 3,6 milliárdra nő ennek az adónemnek a bevétele. Ehhez hozzátartozik, hogy a nyíregyházi önkormányzat vállalkozásbarát adópolitikát folytatott a most lezáródó ciklusban is, bár az uniós csatlakozást követően szűkültek a lehetőségei. "A munkahelyteremtési beruházásokhoz például a befektetők együttesen 630 millió forint adókedvezményt vehettek igénybe" - mondta a polgármester.
A kisvállalkozások működésének elősegítésére 2003. január 1-től új szabályt vezetett be a helyhatóság, azok a mikrocégek, amelyeknek az éves adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, adómentességben részesülnek. Ezt az adómentességet 2003-ban a nyíregyházi kisvállalkozások 39 százaléka, 6.500 vehette igénybe, ami 100 millió forint adókedvezményt jelentett számukra.
Tavalyelőtt és tavaly egyaránt 7.600 kisvállalkozást részesült a kedvezményben, és mentesült 120-120 millió forintot meghaladó adó lerovása alól. Az építményadó az adóbevételek 15-16 százalékos részarányát jelenti Nyíregyházán, az idén várhatóan 880 millió forint érkezik ebből az adónemből a helyi önkormányzat számlájára, gépjárműadóból 715 millióra számítanak, s a ciklus négy éve alatt 2,5 milliárdot fizettek be a helyhatóságnak a nyíregyházi gépkocsitulajdonosok. Az idegenforgalmi adót 2004-ben vezették be, azóta évente 6-7 millió forint ebből a nyíregyházi önkormányzat bevétele.
