Az adótípus ugyanis hátrányosabban kezeli a más közösségi tagállamból származó használt autókat a belföldi használt autókhoz képest. A bírák fogalmazása szerint az adó "magasabb összegben terheli a behozott használt személygépkocsikat, mint a Magyarországon már nyilvántartásba vett hasonló használt személygépkocsikat".

Az Európai Unió saját bírósága egyesített ítéletet hozott két ügyben, amelyek alapperét magánszemélyek indították: Nádasdi Ákos a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága ellen, Németh Ilona pedig a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága ellen.

A luxemburgi székhelyű testület a MTI brüsszeli irodájához is eljuttatott ítéletben emlékeztetett arra, hogy Magyarországon regisztrációs adót kell fizetni a belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsik után. Az adó mértéke a károsanyag-kibocsátás, az üzemanyag típusa és a motor hengerűrtartalma alapján kerül meghatározásra, és nem függ attól, hogy új vagy használt személygépkocsiról van szó, valamint nem tükrözi a használt személygépkocsik értékének csökkenését.

Az alapügyek előzménye, hogy miután Nádasdi Ákos használt személygépkocsit vásárolt Németországban, megfizette a regisztrációs adót, amelynek összegét utólag felemelték. Utóbbi miatt nyújtott be keresetet a magyar vámhatóság ellen. Németh Ilona ugyancsak a Németországban vásárolt gépkocsija után fizetendő regisztrációs adót kifogásolta, úgy vélve, hogy az sérti a közösségi jogot. Az érintett két magyar bíróság az unióhoz előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseiben azt kívánta megtudni, hogy összeegyeztethető e a magyar regisztrációs adó a közösségi joggal.

Az Európai Bíróság azt vizsgálta, összeegyeztethető-e az adó a közösségi alapszerződés 90. cikkével, amely szerint a tagállamok nem vetnek ki más tagok termékeire. Megállapította, hogy az az új személygépkocsi, amely után Magyarországon megfizették a regisztrációs adót, idővel veszít piaci értékéből, és ezzel arányosan szintén csökken az értékében foglalt regisztrációs adó összege. Ugyanakkor a másik tagállamban vásárolt, Magyarországon nyilvántartásba vett ugyanolyan típusú, korú, valamint a futott kilométert és egyéb jellemzőit tekintve is azonos személygépkocsit 100 százalékos regisztrációs adó terheli. Következésképpen magasabb regisztrációs adó terheli a behozott használt személygépkocsikat, mint a Magyarországon már nyilvántartásba vett, hasonló használt személygépkocsikat.

A bíróság arról is döntött, hogy ítéletének időbeli hatályát nem szükséges korlátozni. Ennek eshetőségét a magyar kormány vetette fel arra az esetre, ha a bíróság nem találja EU-konformnak a regisztrációs adót. Visszamenőleges hatály esetén ugyanis a visszatérítéseknél eseti alapon kell eljárni, az pedig nagyobb adminisztrációs költséggel terhelné meg az államháztartást, mint a visszatérítés potenciális összege.

Az ügy tárgyalásakor a kormány azt a véleményét jelezte, hogy a szóban forgó szabályozás összhangban áll az uniós szabályokkal. A szóbeli tárgyaláson a kormány képviselője emlékeztetett arra is: az Európai Bíróság korábbi ítéleteiben már megállapította, hogy nincs szó megkülönböztetésről, ha a máshol vásárolt autóra kirótt adó ténylegesen nem haladja meg az adott országban korábban újként forgalomba helyezett autók értékében foglalt maradványértéket - számokkal támasztotta alá, hogy a magyar szabályozás ezt a feltételt teljesítette a tárgyalt konkrét esetben is. Arra is emlékeztetett, hogy a regisztrációs adó rendszere eleve kisebb terhet jelent a korábbi, a fogyasztási adóra épülő rendszerhez képest.

Az Európai Bizottság érvelése szerint összeegyeztethetetlen az uniós szerződés diszkriminatív adózást tilalmazó cikkével egy olyan regisztrációs rendszer alkalmazása, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a regisztráció napján érvényes tényleges értékét, s így a más tagállamból származó használt gépkocsikra olyan mértékű adót vet ki, amely módszeresen meghaladja a nemzeti területen már regisztrált, hasonló használt gépjárművek értékébe épülő adó maradványértéket.

A döntés előrelépést jelenthet az Európai Bizottság javaslatának elfogadása felé: az EU brüsszeli végrehajtó testülete kezdeményezte a regisztrációs adók rendszerének uniós szintű - 5-10 éven belüli fokozatos - eltörlését, és az adónak az üzemben tartási díjba építését elsősorban környezetvédelmi mutatók alapján.

Kovács László adóügyi felelős a javaslat bejelentésekor emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi rendszer gyakran kettős adóztatással jár együtt, ráadásul nehezebben áttekinthetővé teszi a nemzetközi gépkocsipiacot. A tagországok között még ezután tárgyalandó elképzelés szerint - amelyet az Európai Parlament is támogat - az Európai Unió tagállamaiban 2008-tól a gépkocsiadó 25 százalékát, 2010-től pedig 50 százalékát az autó károsanyag-kibocsátása határozza meg.