Hat új kockázati tőkealapot vezetnek be 2007-2009 között

Kockázati tőkepiac

A kockázati tőke befektetők Magyarországon 2000. és 2005. között összesen 207 befektetési tranzakciót valósítottak meg, az átlagos befektetési méret 3,27 millió euró volt. Magyarországon jelenleg mindegyik, a kelet-közép-európai régió iránt érdeklődő jelentősebb alap jelen van, becslések szerint befektetésekre 2,5-3 milliárd euró áll rendelkezésre. A közel 600 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás számára ugyanakkor szinte elérhetetlen a kockázati tőke bevonása, mivel mindössze néhány kockázati tőkealap, befektetési társaság foglalkozik néhány 10 millió forintos befektetésekkel. A kockázati tőkebefektetéseknek 2002. és 2005. között mindössze 4,97 százaléka, 24 millió euró jutott az 1 millió euró alatti szegmensbe. Az MKME teljes jogú tagjai az elmúlt években átlagosan évi 19 ilyen befektetést valósítottak meg, ami a Start Tőkegarancia Zrt. szerint rendkívül kevés a kkv-k tőkekeresletéhez képest.

A Start Tőkegarancia Zrt. felmérése szerint a kkv-szektor iránt érdeklődő potenciális hazai intézményi befektetők számára jelentős biztonságot, ezáltal kedvezőbb befektetési feltételeket biztosít, hogy Magyarországon is megjelentek a kockázati tőkebefektetésekhez igényelhető tőkegarancia termékek.

Ez Zoltán Csaba, a társaság vezérigazgatója szerint akár az eddig meglehetősen passzív üzleti angyalok és pénzügyi befektetők befektetési hajlandóságát is növelheti.  Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke szerint a tőkebevonásban azok a kkv-k lehetnek sikeresek, amelyeknek jó üzleti stratégiájuk és felkészült menedzsmentjük van. 

A Start Tőkegarancia Zrt. által készített felmérés szerint 2007. és 2009. között évente három olyan kockázati tőkealap jön létre, amelyeknek befektetési politikájában helye van az osztott portfoliónak, azaz mód nyílik a kkv-kba történő befektetésekre is. A létrejövő alapok átlagos mérete a felmérés szerint 36 millió euró lesz.

Az új kockázati tőkealapok közel negyede a várakozások szerint start-up alap lesz, vagyis a vállalkozásokat már a korai szakaszban is támogatni kész alap. Közel harmaduk pedig generalista alap, amelyek befektetési politikája igen tág teret ad majd arra, hogy a vállalkozás életciklusának milyen szakaszában történjen meg a befektetés. 
 
A válaszadók szerint a kockázati tőkealapokba áramló évi 100 millió eurónyi (összesen 300 millió euró) tőke 40 százaléka a generalista alapokat keresi majd, a start-up alapok pedig a befektetések 10 százalékát vonzzák majd. Az átlagos méret alapján legnagyobb (77,5 millió eurót kezelő) kivásárlási alapok a piacra jövő új pénzek 30 százalékát, a fejlesztési alapok a kockázati tőkealapokba szánt pénzek 20 százalékát tudják majd felszívni a piacról. A befektetők 41 százalékban a külföldi invesztorok közül kerülnek majd ki. Továbbra is jelentős (28 százalék) marad az állam befektetői részaránya, összhangban a kormányzati és az uniós elképzelésekkel, amelyek a kkv-szektor támogatását a legszélesebb spektrumban, így tőkeoldalon is rendkívül fontosnak tartják. 
  A befektetett tőke közel ötödét a hazai nyugdíjalapok és a biztosítók adják majd, annak köszönhetően, hogy befektetési portfoliójukban a korábbiaknál nagyobb, 5 százalékos súlyt képviselhetnek a kockázati tőkealapok.