"Hiszen itt a meghatalmazás, két tanúval aláíratva, csak nem képzelik, hogy hamis?" - fakadt ki egy könyvelő, akitől az általa képviselt cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát és közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát is kérte az ellenőrzés megkezdése előtt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tisztviselője. Az adózó azonosítására korábban is lehetősége volt az adóhatóságnak, de ezt csak nemrég óta veszi komolyan. Amivel önmagában nem volna baj, az azonban érthetetlen, miért kell az adózóra, illetve a nevében eljáró képviselőre fölösleges feladatokat róni a dokumentumok beszerzése miatt, miközben az adóhatóság és a cégbíróság közötti közvetlen számítógépes kapcsolat révén nemcsak három hónapos, hanem naprakészen hiteles adatokat is beszerezhetne a hivatal.

A laza csuklóval mindent egy személyben aláíró könyvelőkről szóló legendák viszont arra utalnak, hogy a legfontosabb adózói dokumentumok, azaz az adóbevallások hitelességét - elektronikusan tárolt aláírásminták hiányában - az adóhatóság nem képes kontrollálni, és ezért arra az elmúlt másfél évtizedben nem is vállalkozott. Egy magánszemély adózó például, miután beadta a 2005. évi jövedelmeiről az adóbevallását, hiába várta, hogy a hivatal visszautalja az őt megillető kedvezményeket. Amikor emiatt reklamált az APEH-nél, kiderült, hogy korábbi könyvelője - egy vissza nem vont, határozatlan időre szóló meghatalmazás alapján - anélkül, hogy ezt vele egyeztette volna, beküldött a nevében egy minimálbéres bevallást, holott új munkahelyén egész évben jóval magasabb volt a jövedelme. A bakit végül önrevízióval sikerült helyrehozni.

A bevallások aláírásának problematikája rövidesen a múlté lesz, legalábbis a vállalkozások esetében, amelyek számára jövő januártól kötelező lesz az elektronikus bevallás és a titkos egyéni kódok használata. Továbbra is megoldatlan azonban a hatóság előtti személyes képviselettel kapcsolatos azonosítás. Az APEH illetékese a HVG ezt firtató kérdésére csupán a vonatkozó jogszabályok általánosságait idézte, amelyek feljogosítják a hatóságot arra, hogy az azonosítás érdekében ragaszkodjon akár a képviselt cég iratainak bemutatásához is. Arra a javaslatra pedig, miért nem tesznek közzé egy általánosan elfogadott meghatalmazásmintát, azt válaszolta, hogy erre nincs jogszabályi felhatalmazásuk. Így aztán marad az izgalom, hogy a házilag gyártott ilyen irat, ami esetleg az APEH egyik igazgatóságának revizoránál már kiállta a próbát, egy másiknál vagy később ugyanott ismét megfelelőnek találtatik-e.

Nem ennyire szigorú az adóhatóság a július 1-jén hatályba lépett új társasági törvény előírásaival kapcsolatban, amelyek például kötelezővé tették, hogy az rt-k nevükben jelezzék, nyilvánosan vagy zártkörűen működnek-e. A vevők többsége visszadobja azokat a számlákat, amelyekre a beszállítók rutinból esetleg a régi nevet írják rá, holott az APEH még júniusban kiadott egy állásfoglalást, amelyben arra szólította fel ellenőreit, hogy ilyenkor ne büntessenek, hanem csak figyelmeztessék a számla kibocsátóját és befogadóját.

MICHNAI ATTILA