© PLT

"Síbakancs, stoplis focicipő, szegecses futócipő és kerékpáros-cipő egészségpénztár által nem finanszírozható" - szögezte le a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az MKB Egészségpénztár kérdésére 2006 elején. Az indoklás szerint a sportcipők sportruházatnak számítanak, s mint ilyenek, nem számolhatók el a pénztár által adómentesen finanszírozható sporteszközök között. A drákói szigor hamarosan a pénztárak szép emlékei közé tartozik, hiszen úgy néz ki, hiába küzdenek, 2007. június 1-jétől tiltólistára kerül a sporteszközök vásárlásával együtt mindenféle sporttevékenység finanszírozása, továbbá az üdülések és a különféle gyógykúrák, azaz az úgynevezett életmódjavító szolgáltatások elszámolása.

A kizárásra a megszorító adócsomag részeként került sor, a Pénzügyminisztériumban valószínűleg sokallták az efféle egészségvédelemre elfolyó adómentes forintokat. Az egészségpénztári számlákra ugyanis 85 százalékban munkaadók fizetnek be, miután ezt a befizetést adómentes természetbeni juttatásként könyvelhetik el. Nyilván ennek is köszönhető, hogy az utolsó öt évben az egészségpénztárak nőttek a legdinamikusabban a pénztári szektoron belül. A taglétszám ugyanis ötszörösére emelkedett, s idén félévkor elérte az 570 ezret, a befizetésekből pedig 27 milliárd forint gyűlt össze.

Veszélybe kerülhet azonban a további növekedés, ha az önkéntes pénztári törvény adómentes szolgáltatásokat korlátozó passzusát nem törlik vagy nem enyhítik - állítják több pénztárnál. Szerintük főként a fiatalokat foglalkoztató munkahelyeken éppen a sportolási lehetőségek támogatása csábított a pénztárakba. "Így legalább egészségmegőrzésre ment el a pénz, különben felélték volna ezeket az összegeket" - jegyezték meg az egyik pénztárnál. Az új szabályok hatálybalépésével azonban elpárolog ez a vonzerő. Ha például a pénztár nevére szól az életmódjavító szolgáltatásokról írt számla, akkor ezt az összeget nemcsak 54 százalékos adó terheli, hanem az adóval növelt összeg után még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kellene fizetnie a pénztárnak. "Az egészségpénztári szektor számára kudarcot jelentett a nyári törvénymódosítás, de még nem adtuk fel, átgondoljuk, mit tehetünk ezután" - mondta a HVG-nek Busa Klára, az 55 ezer tagot tömörítő, a legnagyobbak között számon tartott Tempo Egészségpénztár elnöke.

"Egy biztos, mindenre nem lehet lőni" - tette hozzá, arra célozva, hogy legalább egy szűkebb, adómentesen adható egészségmegőrző szolgáltatási listát mindenképpen el kellene fogadtatni. A sikeresebb lobbizást Nagy Csaba, a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség elnöke szerint is befolyásolja a pénztárak közötti együttműködés, ennek összehangolására a napokban megállapodást kötöttek az Egészségpénztárak Országos Szövetségével. Ugyanakkor az egészségpénztári szektor ugyancsak jelentős szereplőit tömörítő Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége nem volt ott az aláírók között. Állítólag a tárgyalások még folynak, de ez utóbbi szövetségnél úgy reagáltak a hírre, hogy őket nem is hívták.

A nézeteltéréseket azonban valószínűleg hamarosan a szőnyeg alá söprik, mivel egységes fellépés nélkül aligha tudnak javítani az egészség- és önsegélyező pénztárakat állítólag adótrükközőknek beállító pénzügyminisztériumi véleményen. Utóbbinak ráadásul van némi alapja. Hosszabb távú megtakarítások helyett az egészségpénztári tagok többsége, amint lehet, elkölti az adómentes forintokat. Az is előfordul, hogy egyesek orvosi véleménnyel igazolják, miért éppen arra a drága sílécre és síkötésre van szükségük, amelyet azután a külföldi síbérlettel együtt adómentesen - de legalábbis adókedvezménnyel - számolhatnak el. Az önsegélyező pénztáraknál pedig még a PSZÁF-nak is büntetnie kellett, mert a tagdíjbevételek nagyobb hányadát kitevő munkáltatói hozzájárulás sokszor csak átfolyt a pénztárakon, és - elsősorban lakásfenntartási támogatás címén - pénztári szolgáltatásként fizették ki, de valójában adó- és járulékmentes jövedelemként funkcionált.

Nagy hiba lenne az önsegélyező pénztáraknál tapasztalt törvénytelenségek alapján az egész szektort büntetni - figyelmeztet Nagy Csaba, aki szerint például a számlák megfelelő ellenőrzésével a pénztárak nagymértékben csökkenthetnék a visszaéléseket. Szerinte megoldás lehet az elektronikus számlanyilvántartás, amely persze óriási beruházás, de a pénztárak biztos belevágnának, ha belátnák, hogy ez a feltétele annak, hogy a luxust kiszűrve, egy szűkebb, nagyon pontosan körülhatárolt körben 2007 júniusa után is adómentesen nyújthassák az életmódjavító szolgáltatásokat.

Az előtakarékossági alapon szerveződő pénztárak vállalhatnák az egészséges életmód elterjesztését - javasolja Kereszty Éva orvos-jogász, az egészségügyi reformbizottság tagja. Ő sem sorolna azonban korlát nélkül mindenféle wellness-szolgáltatást a köztehermentesen igénybe vehető körbe. "Ki kell kötni, hogy a svédmasszázs még beletartozhat, de például a thai nem, ugyanígy a méregtelenítő kúrák között is meg kellene határozni, mit támogathat a pénztár, s mit nem, s éppen milyen torna fér el ezen a listán, s milyen fitneszprogram nem" - vázolta a tennivalókat. Nem látott azonban sok esélyt arra, hogy az erre irányuló munka még jövő június előtt beérjen, s ennek eredményeképpen a korlátozások oldódjanak. Számítani lehet tehát arra, hogy rövid távon megugranak az életmódjavító pénztári kiadások. Miután pedig idén június eleje óta érvényben van az a szabály, hogy egy adott évben minden pénztártag csak annyit költhet sporteszközre és gyógyüdülésre, amennyi az előző év végén számláján rendelkezésre állt, főképpen a jövő év első felére várható a költési roham.