Mi jár azoknak, akiknek nem jutott 13.havi fizetés?

"Réti Boszorka" 

Kötelezhető-e a munkáltató a 13. havi bér kifizetésére, ha a munkaszerződésben a 13. havi bér az egyéb juttatások között az étkezési hozzájárulás mellett szerepel felsorolásban? Előfordulhat, hogy egy elégedetlen alkalmazott erre vonatkozó keresetét a bíróság nem csak, hogy befogadja, hanem az alkalmazott javára ítéli meg?

A Közalkalmazotti törvény rendelkezéseit, így a 13. havi illetményre vonatkozókat is kizárólag abban az esetben lehet a piaci szférában alkalmazni ha ezt törvény vagy kollektív szerződés illetve munkaszerződés elrendeli. A jelen esetben erről nincs szó. Abban az esetben ha a munkaszerződés a munkáltató mérlegelési körébe utalja a 13. havi munkabért jogorvoslati lehetőség a döntése ellen nincs, kivéve ha a döntés kialakítására vonatkozó rendelkezéseket a döntés során megsérti. Tisztázni kell vannak e ilyen,  rögzített, a döntés kialakítására vonatkozó elvek, ha vannak és ezek sérültek eredményesen lehet munkaügyi jogvitát kezdeményezni.

"abstain"

Tizennégy éve vagyok köztisztviselő, 2005.12.01-től vezetői beosztásban. A szakvizsgakötelezettségemnek nem tudtam eleget tenni, halasztást kértem, amit a jegyző záradékolt, miszerint hozzájárul a halasztáshoz. Most azt mondja, hogy 2006.11.30-val a vezetői megbízással együtt a jogviszonyom is megszűnik a törvény erejénél fogva. Egyrészt, mert nem tettem eleget a kötelezettségemnek, így nem köteles másik munkakört ajánlani. Most közös megegyezést javasol. Ilyen esetben valóban megszüntetheti a munkaviszonyomat. Ha igen, azt hogyan teheti meg? Nem mindegy ugyanis, hogy a Tv. erejénél fogva szűnik-e meg a jogviszonyom, vagy esetleg felmentéssel. A jogviszony fentiek szerinti megszűnésének eseteiben mik a következmények? Mondjak le a vezetői beosztásomról 2006.11.30. előtt, vagy mit tegyek?

A törvény ebben a kérdésben valóban azt mondja ki, ha egy éven belül nem szerzi meg a szakvizsgát vagy nem kap OKV mentesítést a törvény által megszűnik a megbízás, kinevezés. A beosztásról való lemondás sem lenne megoldás mert ha nincs üres ellátható munkakör a lemondás szabályai szerint megszűnik a jogviszony. A jegyző pedig végleges mentesítést nem adhat

"Titilla"

Jelenleg épp munkahelyváltás előtt állok. A jelenlegi munkahelyemről (ALCOA-köfém) még az ünnepek előtt el akartam jönni, mivel az ünnepek alatt, illetve a két ünnep között évek óta folyamatos 12 órás munkarendre vagyunk kárhoztatva, annak ellenére, hogy a munkaszerződésünk egy műszakos munkarendről szól. A felmondásomat dec. 6-án adtam be, azzal a kéréssel, hogy közös megegyezéssel úgy állapítsák meg a felmondási időt, hogy az utolsó munkanapom dec. 21.-e legyen. Ők erre nem mutattak  hajlandóságot. Én semmiképp nem akarok dec 21-nél tovább dolgozni. Mi ez esetben a teendőm? Ha az első megoldást választom, akkor az úgy működik, hogy a cég kifizeti nekem a felmondási időt és a nem letöltött részét kvázi visszafizetem, vagy ők csak a ledolgozott részt fizetik ki? Ha a második lehetőséggel élek lehet-e az indokom a törvényes kereteket túllépő túlóráztatás, illetve a készenlétes munkabeosztás törvényes kereteket meghaladó mértéke?

Abban az esetben ha jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát (nem tölti le a felmondási időt) kártérítést kell fizetnie és csak a ledolgozott időre jár a bér is. A rendkívüli felmondás indoka lehet a törvényes mértéket meghaladó túlóra elrendelése. Önmagában a napi 12 óra munkavégzés nem jogellenes ha a heti munkaidő nem haladja meg a 48 órát. Fontos, hogy a rendkívüli felmondását írásban kell közölnie, részletesen indokolnia kell és a bizonyítási teher is Önnél van. A  rendkívüli felmondással a rendes felmondás alatt is élhet és igényt tarthat a végkielégítésre és a felmentési időre járó átlagkeresetre is.