A
Kötelező-e nyilatkozni az elmúlt 5 év jövedelmeiről?
című cikkünkben beszámoltunk a vagyonosodási vizsgálatok első tapasztalatairól. Boncolgattuk azt is, hogy adótanácsadói körökben is élénk vita folyik arról, hogy az adózó tegyen-e nyilatkozatot, vagy sem. A nyilatkozattétel azért érdekes része ennek a vizsgálattípusnak, mert az adóhatóság – többek között – ebből próbálja összeállítani a bevételeinket, illetve a kiadásainkat. Az adózónak joga van megtagadni a nyilatkozattételt, de ilyenkor az adóhatóság csak a tudomására jutott adatok alapján tud dönteni. Ez pedig nem feltétlenül pozitív a vizsgált személyre nézve.
Igaz, a törvény szerint az APEH-nak először a jövedelembecslés feltételeinek fennállását kell bizonyítani, s csak ezt követően van joga megbecsülni, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül milyen összegű jövedelemre volt szüksége a magánszemélynek. A gyakorlat azonban mást mutat: a kiszemelt adózók esetén az adóhivatal egyből feltételezi, hogy a jövedelmek nem elegendőek a gyarapodásra, megélhetésre.
| Nem megoldás, ha... |
| egy cégtulajdonos cége eladásával próbálja kimenteni vagyonát a vizsgálat alól. Az új törvényi szabályozás szerint egy cégtulajdonos (ha egyben vezető tisztségviselő vagy befolyásoló tag volt korábban) hiába adja el a vállalkozását, 3 évig visszamenőleg felel minden olyan eseményért, amellyel a cégét ebben az időszakban - esetlegesen – felszámolásba sodorta. |
Egy vizsgálat során jogszabály mondja ki, hogy az adózó nem kötelezhető olyan adatközlésére, amely valamelyik közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában benne van. Ilyen például az ingatlan-, és a gépjármű-nyilvántartás, amelyekből az adatokat már a vizsgálat kezdete előtt beszerzi az APEH. A bankszámla adatai természetesen alapvetően titkosak, de, ha a jövedelmek nem elegendőek az életvitel és a vagyongyarapodás fedezetére, úgy a hatóság jogosult lehet a bankszámlaforgalom lekérésére is.
A revizor úgy számítja ki azt a vagyongyarapodáshoz hiányzó pénzösszeget, hogy kronológikus vagyonmérleget állít fel. Ehhez egy kezdő állapothoz képest időrendben, azaz naptári naponként kell összeírnia az egyes bevételeket és kiadásokat. Amelyik időpontban a kiadások meghaladják a korábbi bevételeket, forráshiány keletkezik. Ezért minden személynek saját érdeke, hogy az adóhatósági vizsgálat előtt, 2001-ig visszamenőleg felállítsa a saját kronologikus vagyonmérlegét. Adótanácsadók szerint ennek a vagyonmérlegnek a precíz, pontos, naprakész összeállítása akár több hetet is igénybe vehet.
Íme egy éves periódust átfogó egyszerűsített mérleg:
Időpont | Esemény | Bevétel | Kiadás | Forrástöbb-let | Forrás- hiány |
2001.01.01. | Nyitás (bankbetét) | 10000 | 10000 | ||
2001.01.10. | Bérjöved. | 250 | 10250 | ||
2001.01.31. | Rezsi+meg-élhetés | 300 | 9950 | ||
2001.02.10. | Bérjöved. | 250 | 10200 | ||
2001.02.15. | Ingatlan-vásárlás | 15000 | 4800 | ||
2001.02.28. | Rezsi+meg- élhetés | 300 | 5100 | ||
2001.03.10. | Bérjöved. | 250 | 4850 | ||
2001.03.20. | Örökség | 10000 | 5150 | ||
… | |||||
2001.12.31. | Zárás | 5000 | 0 | 0 | |
2002.01.01. | Nyitás | 5000 | |||
2002.01.10. | Bérjöved. | 300 | 5300 | ||
… |
Vágyi Ferenc Róbert