A szövetség keddi közleménye szerint a kormány általjavasolt módosítások nyomán megszűnnek ugyan a korábbi
alkotmányossági aggályok, a javaslat azonban a bizonyítás terhét az érintett vállalatokra hárítja, ami számukra jelentős adminisztratív többletterhet okoz. Az MGYOSZ szerint a kormány által várt közel 60 milliárd
forintos adóbevétel nem reális. Ebből az adónemből származó központi bevétel számításaik alapján nem érné el vagy alig haladná meg a 20 milliárd forintot. 
   
Az elvárt adó tervezett módon történő beszedése jelentős többletmunkát, többletköltséget okoz az erre hivatott APEH számára is. Az MGYOSZ szerint ha az adóhatóság nem tud megfelelni új rendkívüli ellenőrzési kötelezettségének, kétségessé válik az új adónemtől elvárt hatás, az adóelkerülők számának csökkenése. Ezáltal
kérdésessé válhat az adónem hatékonysága és a bevezetés eredményessége is.
   
Az MGYOSZ az elvárt adó kapcsán ismételten hangsúlyozza korábbi szakmai álláspontját: a gazdaság valamennyi szereplőjének érdekét, egy kellően előkészített és széleskörű szakértői vitával kísért adóreform szolgálná, amelyhez továbbra is felajánlják együttműködését. A pénzügyminiszter hétfői kijelentése szerint a szerdai
kormányülésen elfogadhatja a kormány az elvárt adó új változatának tervezetét. Az elvárt adó tervezett formájával kapcsolatban fenntartásait hangoztatta Kóka János gazdasági miniszter is.
   
Március közepén a pénzügyi tárca vezetője azt közölte, hogy a kormány alkotmányossá kívánja tenni az elvárt adót, így az elképzelések szerint azok a vállalkozások és egyéni vállalkozók, amelyek/akik adóalapja nem éri el a korrigált bevétel két százalékát, elvárt adó fizetésére lesznek kötelezettek július 1-től. Veres János pénzügyminiszter március 7-én jelentette be: a kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél, hogy az Alkotmánybíróság határozatából adódóan január elsejei dátummal helyezze hatályon kívül az elvárt adóval összefüggő szabályozást, ugyanakkor 30 milliárd forintot zárol a központi egyensúlyi tartalékból.
   
Az Alkotmánybíróság február 27-i határozatával semmisítette meg az elvárt adót. Az Ab szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. Az elvárt adó bevezetését 2006 közepén jelentette be a kormányfő az Új Egyensúly program keretében, eszerint 2007. január 1-jétől a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyoknak adót kellett fizetniük legalább egy minimális nagyságú elvárt jövedelem alapján. Az elvárt adó alapja a társas vállalkozások esetében a korrekciós tételekkel csökkentett összes bevétel 2 százaléka volt, az adó mértéke megegyezett a társasági adóval.