| Befektetési adóhitel |
| A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a tőkeszámlára helyezett befektetések után adóhitelt lehetett igénybe venni. Az adóhitel alapja a számlán nyilvántartott átlagos befektetési állomány növekménye. Az igénybe vehető adóhitel maximális mértéke a befektetési állomány növekményének 20 százaléka, de legfeljebb 200 ezer forint volt. A kedvezményt legfeljebb évi 1 millió forint befektetésállomány-növekmény után lehetett igénybe venni. Ha a befektetési állomány csökken, akkor legalább a csökkenés 20 százaléka, de legfeljebb a fennálló adóhitel mértékéig a befektetési adóhitelt vissza kell fizetni. 2004-ben megszűnt a befektetési adóhitel, és az eddig igénybe vett hitel összegét (2003. év utolsó napján fennálló adóhitel állomány) a magánszemélyek 2007. április 20-ig kötelesek teljes összegben visszafizetni. Ez azt jelenti, hogy az adóhitel visszafizetésére több mint három év állt rendelkezésre. |
Április 20-án szűnik meg végleg a személyi jövedelemadó-kedvezmény, vagyis az úgynevezett befektetési adóhitel. Az érintetteknek, akik Papp István APEH-főosztályvezető tájékoztatása szerint a legutóbbi adatok szerint még 12 ezren vannak, összesen 2,2 milliárd forintot kell ugyanis eddig a legvégső dátumig visszafizetniük. Aki e határidőt mégis elmulasztaná, arra a szokásos mértékű, a mindenkori jegybanki alapkamat dupláját kitevő késedelmi pótlékot vet ki az adóhatóság.
Nemmcsak a befektetési adóhitellel rendelkezők, hanem a televizió-üzembentartási díj fizetésére kötelezettek és a mezőgazdasági őstermermelők számára is új adózási feladatokat hoz az április. Vendéglátók, szállodások, valamint az egyéb kereskedelmi tevékenységet folytatók - és eközben televizó készüléket nyilvánosan üzemeltetők - az érintettjei az április elséjétől készülékenként és havonta fizetendő 1741 forintos üzembentartási díjnak.
A törvény szerint e fizetési kötelezettség alól egyedül az ilyen készülékek forgalmazásával, bemutatásával foglalkozó vállalkozások mentesülnek. Az APEH honlapján is megtalálható tájékoztató szerint nem elegendő a kirótt summát a megfelelő számlára befizetni, arról az adóhatóság felé a fizetési kötelezettség keletkezésétől (illetve annak megszűnésétől) számított 8 napon belül egy formanyomtatványon bejelentést is kell tenni.
Vagyis az érintettek az általuk üzemeltetett készülékek számáról (aminek nagyságát még becsülni sem merte az illetékes) első ízben legkésőbb április 8-áig kell bevallást adniuk. Jó tudni még, hogy az áprilistól decemberig tartó időszakra érvényes 1741 forint csak afféle "bevezető ár", a teljes kötelezettségnek csupán a 40 százaléka, a többit - az idén legalább is - az állami költségvetés állja.
A január elsejétől biztosított mezőgazdasági őstermelők negyedévente, az azt követő hónap 12-éig, vagyis legelőször áprilisban kötelesek a rájuk kirótt járulékot befizetni és - elektronikus úton - bevallani. Alapesetben a fizetendő összeg a mindenkori minimálbérre vetített 29 százaléknyi társadalombiztosítási, 7 százalék egészségbiztosítási, valamint az esetleges magánnyugdíjpénztári befizetéssel együtt összesen 8,5 százalék nyugdíjjárulékból áll össze.
A fizetési kötelezettség alól két kivételt enged a törvény. Egyáltalán nem kell ilyen jogcímen járulékot fizetnie annak a mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig már semmiképpen sem jöhet össze az előírt 20 év szolgálati idő. A másik kivételt azok csoportja képezi, akiknek az előző évi ilyen bevételük nem haladta meg a hétmillió forintot. Ez utóbbiak havonta a tényleges őstermelői bevételük 20 százalékának egytizenketted része után kell 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni.
A mezőgazdasági őstermelőkre is vonatkozik az e biztosítási jogviszonyukkal összefüggő változásokkal kapcsolatos adóhivatali bejelentési kötelezettség, mégpedig az adóigazgatásban általában szokásos 15 napos határidővel. (Az idei első ilyen regisztráció végső határideje egyébként január 31. volt).
Michnai Attila
