"Dr.Keresztes Mihály" 
 
Milyen feltételekkel lehet egy müködő bt-t kft-vé alakitani? 

A cégforma változása esetén a cég átalakulását ugyan úgy létesítő okirattal kell realizálni, mint egy új cég létrehozásánál. Az eljárás annyival bonyolultabb, hogy a jelenlegi Bt. vagyonát be kell integrálni a leendő Kft-be. Ez teljességgel könyvelői-könyvvizsgálói feladat. Nagyságrendtől függően pedig ez a vagyon megmutatja majd, hogy elegendő törzstőkét képez-e a KFT alapításához szükségesen előírt mértékhez, vagy azt a tulajdonosi szerkezetnek a megfelelő arányban ki kell-e egészítenie, fel kell-e töltenie?!
 
"zentay nelli" 
 
Kérdezni szeretnék, a Barkochba problémájra adott választ olvasva. A Bt.-nek is aktualizálnia kell szept.1-ig a jelenlegi állapotát és mik a változások? A betéti társaságunkat 1991-ben alapítottuk és nincs azóta sem változás részünkről. Köszönöm előre is szíves válaszát. 

Meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e a cég  a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény feltételeinek? Amennyiben nem, úgy természetesen módosítani kell e törvényhez igazodva. Nem tesz különbséget társasági formák között. Ugyanis a 336. § (2) azt mondja ki, hogy „E törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés alá tartozó társaságok legfőbb szervüknek az e törvény hatálybalépését követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-ig kötelesek társasági szerződésüket e törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani, és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza(Ctv. 84. §).”

"Mellinda"  

Egy számomra fontos és sürgős kérdéssel forudlok Önhöz. A helyzetem: én és egyik barátom alapítottunk egy Kft-t, amelynél papíron az szerepel hogy én is és ő is 50-50 százalékos aranyban vagyunk tulajdonosok. Ugyanakkor én vagyok az ügyvezető igazgató. Valójában a helyzet az, hogy mivel nekem nem volt az alapításkor alaptőkém, szóban úgy egyeztünk meg, hogy én kapok havi x összeget tőle (ami egy átlagos magyarországi fizetésnek felel meg, ha az összeget nézzük) és elvégzem az ügyvezető igazgatói feladatokat, ő pedig megkapja az összes bevételt. Az üzletkötésekkel ő foglalkozott, ő döntötte el kivel kötünk szerződést, viszont én voltam az aláíró... Most az a helyzet, hogy van 9 millió forintos adó tartozásunk, (amit ő természetesen nem hajlandó kifizetni) és egyéb problémás ügyletek is zajlanak körülöttünk.Kérdésem az lenne, hogy milyen felelősség hárul rá és milyen rám, ha eljárás indul a cég ellen? Van-e valamilyen lehetőségem kiszállni ebből a cégből? 
 
Sajnos nagyon-nagyon sokat tapsztaljuk ezt a már-már tipikussá váló modelt.Ön, amikor a háttérmegállapodásról döntött, felelőséget vállalt - mint ügyvezető - a cégért, a cég vagyonáért és kötelezettségeiért. Felelőséget vállalt az aláírásaival a partnereivel, a tulajdonostársával szemben, az adóhatósággal és más hivatalokkal szemben.
Lehet azt mondani, hogy Önt félrevezették, kijátszották, becsapták ám akkor is Ön hitelesített minden kötelezettség vállalást. Amennyiben az ellenkezője nem bizonyítható, úgy ezt nem igen méltányolja senki. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy legrosszabb esetben még a tulajdonostárs – ha nagyon rossz indulatu - akár – számon is kérheti, hogy hol a pénz, hiszen Ön által, az Ön aláírásaival ment el a cég árbevétele. (De, ne fessük az ördögöt a falra! – bár láttam már ilyet nem egyet.)A kérdés ott súlyosbodhat, hogy a feltárt (felbukkant) adóság mi is tulajdonképpen. Magyarul, milyen hitelezői kör felé irányul az adóság? APEH, bank, megrendelők, szállítók, garanciavállalás? - micsoda? Ha ezt tudjuk, ismerem a körülményeket, nagyságrendet, hátteret, akkor tudjuk felállítani a „diagnózist” és csak akkor tudok segíteni az ügyben. Keressen meg, ha úgy véli szüksége van a segítségemre. (dki@scandex.hu)

"Márton Károlyné" 
 
Azután érdeklődnék, hogy alkalmazottként tudok-e Bt. alapítani, és ha igen akkor milyen feltételekkel?
Amennyiben a jelenlegi munkahelyi szerződése és a munkahelyének belső előírásai az összeférhetetlenség tekintetében lehetővé teszik, akkor minden további nélkül joga van társaságot alapítani.

"Oláh Szilvia" 
 
Egy közeli ismerősömnek van egy pizzériája. Fatüzelésű kemence helyett elektromos kemencét szeretne beszereltetni. Ebben a készülékben nem csak pizzát szeretne sütni, hanem például sertéshúst, tarját, csülköt. A kérdésem az lenne, hogy hol tudnánk annak utána nézni, hogy milyen engedélyekre van szükség ahhoz, hogy pizza mellett ilyen húsokat is süthessünk? 

A kérdéses berendezés fejlesztése, modernizálása az élelmiszerbiztonsági és táplálkozás-egészségügyi tevékenység engedélyeihez kötött eljárási formát igényli. Tehát alapvetően majd a berendezést kell minősíttetni és engedélyeztetni, melyet az alábbi rendeletek részleteznek:Étkeztetést szolgáló étkezési gép, berendezés élelmezés-egészségügyi szempontból történő minősítése (OÉTI) 9/1985.(X.23.) EüM-BkM együttes r. valamint a  59/1999. (XI.26.) EüM r. 90/2003. (VII.30.) FVM-ESzCsM együttes r. melléklete.

Elvileg – természetesen – a berendezés szállítójának, telepítőjének, kivitelezőjének kiválóan kell tudnia és közreműködnie, hogy a berendezés az ő engedélyei, a berendezés a megfelelő minősítései, műbizonylatai alapján átmenjen az engedélyezési eljáráson. Ilyen jellegű fejlesztéseknél nincs értelme akként takarékoskodni, hogy ezt házilagos kivitelezésben oldják meg.

Másrészt pedig ezt követően - a már kijárt úton - a pizzéria előzményi engedélye alapján a jelenlegi engedélyt kell kibővíteni. Érdemes odafigyelni, hogy a cég jelenlegi tevékenységi körei tartalmazzák-e a jövőbeni tevékenység specifikus keretét.

"Pintér Istvánné"  

Bizonyosságot szeretnék, ha 50 millió alatti az előző üzleti év nettó árbevétele működtethető egyszemélyes kft. könyvizsgáló nélkül is?

Igen, 50 millió alatt nem szükséges könyvvizsgáló. A  Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által jelenleg előírt könyvvizsgálati szolgáltási előírásokat és kötelezettségeket kell figyelembe venni, melynek 155. § (3) bekezdése azt mondja, hogy „Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot.”
Egyéb irányban pedig a 2006 évi IV. tv 141.§(2/ l) pedig azt mondja, hogy a társaság taggyűlése hatáskörébe tartozik „a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása” Tehát 50 millió alatt Önök döntenek, hog lesz-e könyvvizsgáló.

"Szendrő Zsuzsa"  

A NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁG működésének részleteiről szeretnék információkhoz jutni.

Kérdéseim:
- Mikortól lehet nonprofit gazdasági társaságot létrehozni, bejegyeztetni?
- Mennyi tőke kell az alapításhoz és azt csak készpénzben lehet rendelkezésre bocsátani, vagy lehet-e a működéshez szükséges berendezéseket apportként bevonva megalapítani?
- Mennyi idő alatt jegyzik be?
- Hova kell beadni bejegyeztetésre, ha budapesti társaságról lenne szó?
- Jelenleg EVAs bt.-ben működő társaság átalakulhat-e nonprofit gazdasági társasággá? Ha igen, mi az előnye ennek, és megmarad-e az EVA-s adózási lehetőség?
- Ha a nonprofit gazdasági társaság közhasznú bejegyzést kap, fogadhat-e adományokat és az azonos kedvezménnyel jár-e az adományozónak, mint az alapítványoknál?
- Ha a nonprofit gazdasági társaság közhasznú bejegyzést kap, gyűjthet-e 1%-ot, ha igen, mikortól?
- A nonprofit gazdasági társaság működhet-e EVA-sként? Ha igen, mikortól?
- Alapíthat-e egy személy közhasznú nonprofit gazdasági társaságot?
- Közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál kell-e felügyelő bizottságot foglalkoztatni, ha igen, mennyi vagyoni érték megléte esetén és hány főt kell bevonni?
- Közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál is azok-e a közhasznúság kritériumai, amelyek az alapítványoknál?

 A 2006 évi IV-V tv. valamint a Számviteli tv. nagyon-nagyon érthetően, kategórikusan és kiválóan választ ad a kérdései teljes keretére. A specifikus részletezésébe viszont azért nem mennék most bele, mert van néhány pont a kérdéseiben, melynek megválaszolásához a nonprofit tevékenység jellegéről részletesebben kellene elbeszélgetni ahhoz, hogy korrekt tanácsot tudjak adni. Személyes tanácsadás keretében viszont állok rendelkezésére egy megbeszélt időpontban. (dki@scandex.hu)

"Gabi" 
 
Bt-m van. Én vagyok a beltag és van egy kültag. Egyszemélyes céget szeretnék. Úgy tudom, hogy már nem kell könyvvizsgáló ehhez sem. Mi a célszerűbb és melyik módozat jár kisebb költséggel? A kétszemélyes bt-t átalakítani egyszemélyes kft-vé, avagy a bt-t megszüntetni és nulláról alapítani egy egyszemélyes kft-t? A bt vagyona nem éri el a 3 milliót, még az 1 milliót se. Előre is köszönöm válaszát.

Ahhoz, hogy döntsön átalakul vagy alapít egy kft-t igen körültekintően kell mérlegelnie, hogy a jelenlegi fő árbevételi tevékenység és a jelnlegi partneri kapcsolatok, szerződések hogyan adoptálhatók egy teljesen új és egy átalakuló cégbe. Ugyanis, ha egy új cég alapításával a jelenlegi partnereiben bizonytalanságot kelt, megrendeléseket veszthet. Ekkor, csak az átalakulás jöhet számításba. Amennyiben ennek nincs jelentősége a fő árbevételi forrásra, akkor csupán gazdaságossági kérdések merülhetnek fel a mérlegelésnél. Bármit választ, ez a terv alapesetben is minimum  4-500 ezer forintjába fog kerülni. (Plusz a törzstőke) Éppen ezért én az Ön helyében inkább a jelenlegi bt. és egy megvásárolandó (jogilag és pénzügyileg tiszta) kft. fúziójában gondolkodnék. Egy cég megvásárlásával ugyanis annyit nyerhet még mellé – ha már úgy is viszonylag nagy kiadás lesz – hogy sikerül általa piacot, megrendelést, partneri állományt, kapcsolatokat, esetleg eszközöket is bővíteni. Véleményem szerint ez lenne a legjobb megoldás.