"Európa-hitel" néven eladósodott, illetve adóhatósági végrehajtás alatt állóknak vagy banki feketelistásoknak kínál jelzálogkölcsönt az Ex-Credit Pénzügyi Tanácsadó Kft. A Budapest szívében irodát nyitó cég hirdetményeiben az szerepel, hogy "felső korhatár nélkül", ami nyilván nem az adósjelöltek életkorára, hanem az áhított kölcsön összegére vonatkozik. A hirdetésekből az is kiderül, a végleges kölcsön folyósítása előtt "azonnali kamatmentes előleg" igényelhető.

Ez utóbbiba bukott bele az Ex-Credit egyik tulajdonosa, Fetter András, aki maga nyújtott előleget az erre szorulóknak, s ennek fejében saját jelzálogjogát jegyeztette be az ügyfelek ingatlanaira. Csakhogy két, Fetterrel elszámolni nem tudó adós feldobta az ingatlanmaffiára emlékeztető módon eljáró ügynököt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF).

Bár Fetter hitelközvetítőként szerepel a PSZÁF nyilvántartásában, kölcsönt nem nyújthat, ezért a felügyelet 2006 végén feljelentette őt az V. kerületi rendőrkapitányságon, amely egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoz. "A történtekről nem nyilatkozunk, azt viszont elismerjük, hogy az Ex-Credit hirdetései kissé megtévesztők, ezért a jövőben pontosítjuk azokat" - szögezte le a HVG megkeresésére Csiky István, az Ex-Credit irodájában jelenleg is dolgozó Fetter ügyvédje. Azt az apróságot viszont nem magyarázta meg, miképpen lehet, hogy a tavaly márciusban alapított Ex-Credit másik tulajdonosa és ügyvezetője, Herhoff Zsolt 2000 óta biztosan nem lakik azon a címen, amit a cégbejegyzéskor bejelentett.

"Az Ex-Credit a mi ügynökünk, s ezt tavaly be is jelentettük a PSZÁF-nak" - állította a HVG-nek Bazsik András, az amerikai-izraeli hátterű Quality Financial Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (QF) igazgatója. Bazsik elmondása szerint a QF - hasonlóan a bankokhoz - három-öt hét alatt bírál el egy hitelkérelmet. Ha az ügyfélnek ennél gyorsabban van szüksége a pénzre, az Ex-Credit megelőlegezi a kölcsön egy részét, s átmenetileg a saját jelzálogjogát jegyezteti be az adós ingatlanára. Az igazgató leszögezte: noha tudnak e gyakorlatról, semmi közük hozzá, az előleg- és a végleges kölcsönszerződés között nincs jogi kapcsolat. A QF nem vállal felelősséget sem az Ex-Credit, sem bárki más, például Fetter magánkölcsönzéséért, és azért sem, hogy az előleget felvevők a későbbiekben biztosan megkapják a kölcsönt. Ugyanakkor a PSZÁF állásfoglalásaiban szerepel, hogy a pénzügyi vállalkozások felelnek az általuk bejelentett ügynök törvényes működéséért.

Csakhogy amíg a PSZÁF nem kezdeményezett büntetőeljárást, még a pénzügyi szakember Bazsik is úgy hitte, a kamatmentes előleg nyújtása nem számít a hitelintézeti törvény szerinti engedélyköteles pénzkölcsönzésnek. Tévedett, a törvény nem tesz ugyanis különbséget kamatos és kamatmentes hitelezés között. A jogszabály szerint "pénzkölcsönnyújtás a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy a nélkül - köteles visszafizetni". Ráadásul nem életszerű, hogy bárki ingyen kölcsönözne, ha nem kamatot, akkor valamilyen díjat vagy jutalékot kér érte. Épp azért találták ki, és tették kötelezővé a teljeshiteldíj-mutató használatát, hogy az ügyfelek lássák, valójában mennyibe kerül a kölcsön.

A szerződéskötés előtt fizetendő 48 ezer forintos "promóciós díj" figyelembevételével nem tűnik olcsónak a tavaly ősszel felbukkant, cseh-szlovák hátterű MFU Kereskedelmi, Pénzügyi és Szolgáltató Kft. által kínált hitel sem. A Mosonmagyaróváron bejegyzett, országszerte szervezkedő vállalkozást a múlt héten szólította fel a PSZÁF, hogy ne nyújtson kölcsönt, ne közvetítsen pénzügyi szolgáltatást, és ne szervezzen ügynökhálózatot mindaddig, amíg a felügyelet a végére nem jár, vajon teheti-e mindezt legálisan Magyarországon. Az MFU az elmúlt hónapokban ügynökök százait képezte ki, akik állítólagos cseh és szlovák vállalkozásoktól több százezer forintos hosszú lejáratú hitelt közvetítenek a magyar ügyfelekhez (HVG, 2007. január 20.).

A reménybeli adósok közül eddig legalább ezren befizették az előleget. Abban azonban aligha bízhatnak, hogy valaha is kölcsönhöz jutnak, mivel - az ottani pénzügyi vállalkozások felügyeletét ellátó jegybank tájékoztatása szerint - az MFU cseh testvércégének mondott CFU csupán biztosítási ügynöki licenccel bír hazájában. A kétes hátterű MFU viharos gyorsaságú terjeszkedésének a HVG értesülései szerint az OTP Bank vetett véget. Utóbbi dolgozóinak ugyanis feltűnt, hogy az ország számos pontján 48 ezer forintokat fizetnek be az MFU számlájára.

A gyanús befizetésekről nemcsak a felügyeletet, hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás elleni részlegét is értesítette a nagybank. Ilyen esetben a banknak joga van arra, hogy időlegesen befagyassza az inkriminált bankszámlát, amit aztán az ügyben nyomozást indító rendőrség - a rajta lévő 20 millió forinttal együtt - zároltatott. E nélkül az átejtett adósjelölteknek semmi reményük sem lehetne arra, hogy legalább részben visszakapják az előleget.

"Az OTP Bank azért tett nekünk keresztbe, mert megirigyelte a kisembereknek szóló, rugalmas hitelkonstrukciónkat" - mondta el a HVG-nek egy miskolci ügynök. Vezetőik azzal áltatják őket, hogy beadták a szükséges papírokat a PSZÁF-hoz, így hamarosan folytathatják az átmenetileg jegelt munkájukat. Ezek után azonban az ügynököknek a saját bankszámlájukról kell majd átutalniuk az ügyfelek pénzét állítólag az osztrák Raiffeisen-csoporthoz tartozó cseh eBankához.

Igaz, most senkitől sem vehetnek át pénzt, de az ügyfelek folyamatosan ostromolják őket, hogy fizetnék az előleget. A felügyelet riogatásának nem hisznek, abban viszont bíznak, hogy az MFU végül hitelt szerez nekik. Az MFU Miskolcon volt a legaktívabb, ahol még azután is tartott összejövetelt a Népkert Vigadó étteremben, hogy a PSZÁF az egyik helyi újságban teljes oldalas hirdetésben hívta fel a figyelmet a cég illegális működésére.

Az MFU a saját ügynökeit is becsapta. Sem ő, sem a CFU nem kezdeményezte ugyanis tevékenysége legalizálását a PSZÁF-nál. Szorultságukban csak most, utólag próbálják bizonygatni, hogy nem nyújtanak engedélyköteles szolgáltatást. Külföldi eredetű kölcsönöket egyébként akkor közvetíthetne az MFU, ha a cégcsoporthoz tartozó vállalkozások a hazájukban engedéllyel rendelkező pénzkölcsönzők volnának. Ebben az esetben a PSZÁF - kérelemre - regisztrálhatná a határon átívelő szolgáltatást, amit itt már valóban nem kellene még egyszer engedélyeztetni.

Ám még ha megtörtént volna is mindez, a MFU ügynökei akkor sem dolgozhatnának felügyeleti engedély vagy legalább nyilvántartásba vétel nélkül. Az előzőre akkor van szükség, ha az ügynök pénzt is átvesz az ügyfelektől, az utóbbira pedig akkor, ha csak összehozza a klienseket a hitelezővel. Amennyiben folytatják illegális ténykedésüket, az MFU ügynökei azt kockáztatják, hogy a PSZÁF őket is feljelenti a rendőrségen.

GYENIS ÁGNES