A Brüsszel által frissen elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján 6 875 milliárd forint uniós forrás áll majd az ország rendelkezésére 2007-2013 között, ebből a legnagyobb résszel a Közlekedés Operatív Program rendelkezik, összesen 1 703 milliárd forinttal (265 forintos euró árfolyamon számítva) – hangoztatta Bajnai Gordon. A fejlesztéspolitikai biztos aláhúzta, "az Európai Uniótól csupán a felhatalmazást kaptuk meg arra, hogy erre a keretösszegre megfelelő pályázatokat nyújtsunk be, komoly munka vár ránk a pályázatok összeállítása során".

Bajnai Gordon részletesen ismertette az EU által jóváhagyott keretösszegeket az egyes operatív programokra. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretösszegként 966 milliárd forinttal gazdálkodhat, a Társadalmi Infrastruktúra Program 539 milliárd forintot mondhat magáénak. A Környezet és Energia Program részére 1 140 milliárd forint jut, a régiók különböző fejlesztési céljaira összesen 1 609 milliárd forint áll rendelkezésre. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretösszege 690 milliárd forintot tesz ki. Az Államreform Operatív Program kerete 41 milliárd forint, míg az e-közigazgatásra 100 milliárd forintot szánnak. tTermészetesen vidékfejlesztésre egy külön keret áll majd rendelkezésre, mintegy 1 300 milliárd forinttal – tette hozzá.

A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint a Gazdaságfejlesztés Operatív Programon kívül erre a célra a régiós pénzekből is kaphatnak összegeket a pályázók. A március elején, illetve végén megnyitott pályázati lehetőségekre eddig több mint 1 500 beadvány érkezett, a keretösszeg ez esetben 30 milliárd forint volt, amelyből 20 milliárd forintot igényeltek a pályázók – mondta Bajnai. A beadott pályázatok több mint 90 százaléka a normatív egyszerűsített kiírásokra vonatkozott.

Bajnai Gordon arról is szólt, hogy az év második felében megindul a Jeremie Program, amelyben visszatérítendő támogatásokat igényelhetnek a kis- és középvállalkozások. Elsősorban a tőkeszegény vagy induló kis- és középvállalkozásokat akarják segíteni ebben a programban, amelynek a kerete 170 milliárd forintra rúg majd.

A tanácskozáson Ficsor Ádám, a földművelésügyi tárca szakállamtitkára hangsúlyozta: a most indult uniós költségvetési időszakban a mezőgazdaságban is a tudásalapú gazdaságot kell megteremteni, a vidékfejlesztésben ennek érdekében a tőkepótlásra kell helyezni a hangsúlyt. Az a cél, hogy az agrárgazdaságban működő vállalkozások által megtermelt javakban illetve szolgáltatásokban nőjön a hozzáadott érték, ezért csak olyan cégeket érdemes támogatni, amelyek hosszabb távon versenyképes termelést tudnak biztosítani. A következő hét évben a mezőgazdaság áru- és szolgáltatáskibocsátása 30-40 százalékkal bővülhet, a hozzáadott érték növekedése pedig mintegy 50 százalékot érhet el ebben az ágazatban.

A szakállamtitkár felhívta a figyelmet, hogy világszerte a mezőgazdaságban trendváltás figyelhető meg. Egyrészt a délkelet-ázsiai országok a korábbinál nagyobb mértékben bekapcsolódtak a mezőgazdasági termelésbe, másrészt az "energiaéhség" elérte az agrárágazatot is, ez a következő években meghatározza majd az unió agrárpolitikáját.

Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere szerint az önkormányzatoknak minél előbb rá kell ébrednie arra, hogy helyi szinten is hatékony gazdálkodást kell folytatniuk. Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is meg kell tervezni működési költségeiket és ennek érdekében eszközeiket, vagyonukat a lehető leghatékonyabban kell működtetni. Véleménye szerint az egyes helyi önkormányzatokban "a hatalomban lévő polgármestereknek mindenütt gesztusokat kell tenniük az ellenzéknek", hisz egy-egy város életében a mostani döntések 15-20 évre is meghatározhatják az adott település jövőjét, fejlődését. Aláhúzta: a fejlesztési célok között kiemelt helyen kell állnia a helyi gazdálkodókkal, vállalkozásokkal való együttműködésnek, a közös fejlesztéseknek. Megjegyezte: "én a saját városomat úgy fogom fel, mintegy egy 60 ezer ember számára szolgáltató intézményt".