A felmérés hiányossága

Ez volt az E&Y első ilyen témában végzett európai szintű felmérése, ahol 13 országból – köztük 8 nyugat-európai és 5 közép-kelet-európai –, 1300 munkavállalót kérdeztek meg telefonon. Az E&Y szakemberei azonban a mintavétel részleteiről (pl.: milyen volt a megkérdezettek eloszlása kor illetve terület szerint, hány cégtől kérdeztek meg munkavállalókat) a felmérés nemzetközi voltára hivatkozva nem tudtak felvilágosítást adni.

Összességében a munkavállalók elismerik a vállalati csalások megelőzésének fontosságát, ám a nyugat-európai 8 százalékkal szemben a magyar munkavállalók 20 százaléka csöndben elmenne egy-egy ilyen eset mellett - derül ki az Ernst & Young Vállalati csalások és az etikai forródrót című tanulmányából.

A nemzetközi cégek többsége egyre inkább hajlandó tenni a vállalati korrupció megelőzéséért, ám még így is elmaradnak a munkavállalók várakozásaitól. Kevés vállalat rendelkezik etikai kódexszel, még kevesebbnél követik a benne foglaltakat. A bejelentést tevő munkavállalók némi védelmet is elvárnának, ám úgy érzik, a vállalat nem állna ki mellettük – állapítja meg az Ernst & Young legfrissebb tanulmánya.

A felmérés szerint Európához hasonlóan, Magyarországon is minden ötödik munkavállaló véli úgy, hogy 2006-ban felmerült csalás vállalatánál. Ám míg a magyar munkavállalók 20 százaléka csöndben elmenne egy-egy ilyen eset mellett, Nyugat-Európában ez az arány csak 8 százalék. A felmérés szerint Magyarországon a bejelentést nem tevő dolgozók 45 százaléka nem érzi úgy, hogy ez fontos lehet, ez a szám a nyugat-európai és más közép- és kelet-európai országok esetében jóval alacsonyabb, csupán 21 százalék. A tartózkodók fele pedig félelemből nem szól, mert veszélyben érzi magát, hogy esetleges bejelentésével valamilyen megtorlást szenved, például a felettesétől.

Az összes megkérdezett közül – a nyugat-európai 9 százalékkal szemben – 21 százalék gondolja úgy, hogy Magyarországon munkahelye nem védené meg, és nem állna ki jogai mellett, amennyiben egy esetleges csalást vagy korrupciót jelentene be, pedig ezt a válaszadók 91 százaléka elvárná a vállalattól. Az eredményekből Kühn János, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési szolgáltatások magyarországi üzletágvezetője szerint az a következtetés vonható le, hogy a hazai munkavállalók nem érzik úgy, hogy átlátható és etikus környezetben dolgoznak, ahol számít a véleményük. Emellett az Ernst & Young szakemberei úgy látják, hogy annak az eszközrendszere hiányzik Magyarországon, hogy a munkavállalók az aggályaikat egyáltalán el tudják juttatni a vezetőség felé.

Bár a magyar munkavállalók 82 százaléka érzi úgy, hogy minden vállalatnak rendelkeznie kellene egy átfoglaló etikai kódexszel, a felmérésben résztvevők csupán 59 százaléka tud arról, hogy cégénél valóban létezik ilyen, elmaradva a nyugat-európai jóval magasabb 89 százaléktól és a közép-kelet-európai 72 százalékos átlagtól. Mindezek mellett a felmérés arra is rámutatott, hogy a Nyugat-Európában mért 70 százalékkal szemben itthon 56, Kelet-Közép-Európában pedig 60 százalék gondolja úgy, hogy vállalatuknál az etikai kódex valóban hasznos szerepet játszik a korrupció, illetve a visszaélések megelőzésében.

A felméréssel kapcsolatban Richard Skene, a Holcim Hungária Zrt. elnök vezérigazgatója, és egyben a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF)elnöke megjegyezte, hogy az üzleti etika a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) után egyre inkább előtérbe kerül. Ennek tudatosítására egyre több kísérletet is lehet látni a céges világban – tette hozzá Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója. A HBLF elnöke úgy vélte az üzleti etika kultúra kérdése, amelyet a vállalatok hoznak magukkal. Ennek a köztudatba való beépülését pedig tanfolyamokkal és oktatással lehet eredményesen segíteni.

Néhány kivételtől eltekintve, a magyarországi, valamint a kelet- és közép-európai eredmények számos hasonlóságot mutatnak. Összességében munkavállalók elismerik a vállalati csalások megelőzésének fontosságát, és pontos képük van arról, ezt hogyan kellene cégüknél kezelni. Átlátható és támogató rendszert szeretnének, ahol a pontosan lefektetett etikai alapok mentén tudják munkájukat végezni. A felmérés szerint azonban elvárásaik egyelőre nem találkoznak a gyakorlattal – mondta Kühn János. Véleménye szerint a felmérés azt mutatja, a munkavállalókban megvan a hajlandóság az együttműködésre egy etikusabb üzleti környezet kialakítására, így most már a munkáltatók térfelén pattog a labda.