"Schmidt Gabriella"

Társas vállalkozásunkban, a 2006. év terhére osztalékot szeretnénk fizetni tagjainknak. Az SZJA törvény 66. paragrafusa szerint:
 
"A társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, osztaléka után az adót a következők szerint kell megállapítani:
- az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje, részvénye, üzletrésze arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;
- ki kell számítani az előbbiek szerinti összeg 30 százalékát;
- a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből az előzőek szerint meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

A leírtak szerinti számításnál a társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt." A törvényben említett "saját tőke" értelmezésekor azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy le kell-e vonni a beszámoló mérlegében az osztalék értékét, mint hátrasorolt kötelezettséget a cég saját tőkéjéből mielőtt kiszámoljuk a kedvezményes 25 százalék osztalékadót, vagy a cég teljes saját tőkéjének a 30 százalékát kell figyelembe venni ehhez?

A saját tőke szabályozása elég egyértelmű. A számviteli törvény szerint saját tőkeként kell kimutatni azt a tőkerészt, melyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál.Ezek szerint a jóváhagyott osztalék nem része a mérleg szerinti eredménynek, ezért a saját tőkének sem, mert azt a tulajdonos – döntése alapján – nem fogja a vállalkozásnál hagyni.Így az osztalék adózásának számítása során csak az értékelési tartalékkal kell csökkenteni a mérlegben kimutatott saját tőkét.

"Zsebéné Kiss Gabriella"

Szeretném megtudni, hogy (7-es adószámmal rendelkező családi gazdaságban őstermelőként tevékenykedő férjen kompenzációs felárra jogosult) a háznál történt értékesítést végezhet-e? Dilemmám az, hogy az áfatörvény kimondja a különleges jogállásnál (kompenzáció) kiskereskedelmi tevékenységet nem végezhet az adóalany. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e az újonnan bevezetett értékesítés?

Az általános forgalmi adóról szóló törvény szempontjából mezőgazdasági tevékenységnek minősül a törvény 4. számú mellékletében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése, valamint a felsorolt egyes saját erő kifejtésével végzett szolgáltatások nyújtása feltéve, hogy ezeket az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi. Ebből a szempontból nem minősül kereskedelmi tevékenységnek az eseti jellegű árusítás, ha az abból származó, a tárgyév első napjától göngyölítetten számított bevétel nem éri el az 500 ezer forintot. Ha kereskedelmi tevékenységet kíván a férje végezni, akkor javaslom az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását. Ebben az esetben a férje jelezze az okmányirodában, hogy már rendelkezik adószámmal.

Az elszámolás elve a következő lesz:

Ha az őstermelő egyben kereskedő egyéni vállalkozóként saját őstermelői termékét is értékesíti (pl. a zöldséges-boltjában), akkor ezeknek a termékeknek a szokásos piaci értékét őstermelői bevételként kell figyelembe vennie. A egyéni vállalkozásában egyrészt költség az őstermelői bevétel (eladott áruk beszerzési ára), másrészt pedig ismét bevétel.A téma teljes kifejtése itt található:

"Pongrácz Dénes"

Több éve dolgozom nyugdíjasként, alkalmi munkavállalói kiskönyvvel. Eddig nem kellett adóznom, mert a keresetem nem érte el a minimálbért. Kérdésem, hogy az idén mire számíthatok?

A szabályozás elve nem változott. Ha az alkalmi munkából származó éves jövedelme 786 ezer forintnál kevesebb lesz (ez a minimálbér éves összege), és nincs más összevonandó jövedelme, akkor adóbevallást sem kell benyújtania, így az a nyugdíjára sem lesz hatással.

"Kis István"

Egyszemélyes kft-m van, aminek az árbevétele 20 millió forint alatt van. A tavaly júliusban elfogadott új GT szerint erre az évre már nem kell könyvvizsgálót alkalmaznom. Jól értelmezem a GT-t? Mi a helyzet a múlt évvel, a 2006-ossal, hogy év közben változtattak? Kell még a 2006. év zárásához könyvvizsgáló vagy nem? 

Ha Ön az új társaság törvény szerint módosította az alapító okiratot 2006. évben, akkor nem kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetnie a könyvelését. Ha az alapító okirat módosítására nem került sor, akkor megmaradt ez kötelezettség.

"Zahorecz Tibor"

Kérésem magánnyugdíjpénztári befizetéssel kapcsolatos. Mivel van online hozzáférésem a magánnyugdíjpénztáramhoz, észrevettem hogy 2007. január óta nincs befizetésem. Ezt furcsálltam, mivel munkáltatom levonta az összeget, ezért felhívtam az AXA-t, akik közölték, hogy az APEH meg nem utalt semmit számukra. Ezen meg is lepődtem, hiszen mi köze van az APEH-nak az én befizetésemhez. Utána néztem s valóban az APEH szedi be az összeget, s tovább is kellene küldenie. Itt a probléma, a munkáltatóm levonja, s elküldi, az APEH nem tudom, hogy továbbküldi vagy megtartja, az AXA pedig nem fekteti be, vagy mert nem kapja meg, vagy mert nem tudom.S én minden hónapban csak vesztek a be nem fektetés miatt. Mit tudok ebben a szituációban tenni, hogyan tudom rávenni a szereplőket, hogy a nyugdíjamra szánt összeggel ne játszanak?

Jogszabályváltozás miatt szedi be az APEH a magán nyugdíjpénztári befizetéseket 2007. január 1-től. Az Ön által leírt helyzet valós azzal a különbséggel, hogy - az egyik legnagyobb magán nyugdíjpénztártól származó információ szerint - az APEH továbbítja a befizetéseket a nyugdíjpénztárakhoz, de eddig nem volt képes pontos név szerinti információt küldeni a befizetőkről, ezért a befizetett összegek nem kerülhettek fel az egyéni számlákra. A hivatkozott nyugdíjpénztár esetében több tíz milliárd Ft van függőszámlán, ugyanakkor a pénz ott be van fektetve, s a befizetések és a hozamok is jóváírásra kerülnek, ha az APEH számítástechnikai problémái megoldódnak.