Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Számítások szerint a mintegy 190 milliárd forintból a portfóliógarancia hatása huszonötszörös, a mikrohitelezésé nyolcszoros, a kockázati tőke kétszeres lehet, így 2.000 milliárd forint többletforrást mozgat meg 2007-2013. között. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT) a gazdaságfejlesztés az egyik legfontosabb eleme, a rendelkezésre álló források 15 százalékát fordítják erre a célra a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a regionális fejlesztési programokban - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos az ÚMFT végrehajtását felügyelő eseti bizottság ülésén.
A gazdaságfejlesztésben a kis- és középvállalkozások ösztönzésére, a kutatás-fejlesztésre, innovációra, a modern gazdasági üzleti környezet kialakítására koncentrálnak. Magyarországon is beindul még az idén az Európai Unió kezdeményezésére kialakított, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő Jeremie-program. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacra bízzák a mikorhitel és portfóliógarancia kihelyezését, pályázaton választják ki a közreműködőket. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint az uniós források felhasználásában azok az országok értek el sikereket, amelyek nem "betonba" öntötték a pénzt, hanem prioritások mentén hajtották végre a fejlesztéseiket.
A kamara elnöke szerint a fejlesztési források 25-30 százalékát kellene gazdaságfejlesztésre fordítani, amely révén tartós munkahelyteremtést, illetve gazdasági növekedést lehetne elérni. Számításuk szerint a 2004-2006. közötti első Nemzeti Fejlesztési Tervben a források 24 százaléka ment közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ez a 2007-2013. közötti időszakban GOP-on keresztül 10 százalék, a regionális programokban lévő 15-20 százalékos gazdaságfejlesztési arány pedig 2 százalékponttal növeli a gazdaságfejlesztést. Válaszában Bajnai Gordon arra hívta fel a figyelmet, hogy az I. NFT-ben nem szerepelt a kohéziós alap, az ÚMFT-ben igen. A Jeremie-program kapcsán az ülésen jelenlévő vállalkozói érdekképviseletek, vállalkozásfejlesztési szervezetek, kamarák képviselői úgy vélekedtek, hogy a meglévő rendszerre kellene építeni, és nem új szervezetekre. Krisán László, a KA-VOSZ vezérigazgatója elmondta, hogy országszerte 250 irodát működtetnek Széchenyi Kártya igénylésre, az igénylők száma eléri a 100 ezret, a kártyával rendelkezőknek 391 milliárd forint hitelt nyújtottak.
Válaszában Bajnai Gordon elmondta, hogy szándékuk szerint olyan verseny keretében választják ki a közreműködő szervezeteket, amellyel a visszatérítenő támogatásokat igénybe vevő vállalkozások járnak jól. A programban építeni kívánnak a meglévő intézményekre, az új szervezetként holdingalapkezelőt pedig azért kellett létrehozni, mert az uniós előírás. Pelczné Gáll Ildikó, az eseti bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a program célkitűzésével, a kis- és középvállalkozások fejlesztésével egyetértenek, de sok a kézivezérlés a programban. Nem látszik a program hatása.
A gazdaságfejlesztésben a kis- és középvállalkozások ösztönzésére, a kutatás-fejlesztésre, innovációra, a modern gazdasági üzleti környezet kialakítására koncentrálnak. Magyarországon is beindul még az idén az Európai Unió kezdeményezésére kialakított, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő Jeremie-program. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacra bízzák a mikorhitel és portfóliógarancia kihelyezését, pályázaton választják ki a közreműködőket. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint az uniós források felhasználásában azok az országok értek el sikereket, amelyek nem "betonba" öntötték a pénzt, hanem prioritások mentén hajtották végre a fejlesztéseiket.
A kamara elnöke szerint a fejlesztési források 25-30 százalékát kellene gazdaságfejlesztésre fordítani, amely révén tartós munkahelyteremtést, illetve gazdasági növekedést lehetne elérni. Számításuk szerint a 2004-2006. közötti első Nemzeti Fejlesztési Tervben a források 24 százaléka ment közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ez a 2007-2013. közötti időszakban GOP-on keresztül 10 százalék, a regionális programokban lévő 15-20 százalékos gazdaságfejlesztési arány pedig 2 százalékponttal növeli a gazdaságfejlesztést. Válaszában Bajnai Gordon arra hívta fel a figyelmet, hogy az I. NFT-ben nem szerepelt a kohéziós alap, az ÚMFT-ben igen. A Jeremie-program kapcsán az ülésen jelenlévő vállalkozói érdekképviseletek, vállalkozásfejlesztési szervezetek, kamarák képviselői úgy vélekedtek, hogy a meglévő rendszerre kellene építeni, és nem új szervezetekre. Krisán László, a KA-VOSZ vezérigazgatója elmondta, hogy országszerte 250 irodát működtetnek Széchenyi Kártya igénylésre, az igénylők száma eléri a 100 ezret, a kártyával rendelkezőknek 391 milliárd forint hitelt nyújtottak.
Válaszában Bajnai Gordon elmondta, hogy szándékuk szerint olyan verseny keretében választják ki a közreműködő szervezeteket, amellyel a visszatérítenő támogatásokat igénybe vevő vállalkozások járnak jól. A programban építeni kívánnak a meglévő intézményekre, az új szervezetként holdingalapkezelőt pedig azért kellett létrehozni, mert az uniós előírás. Pelczné Gáll Ildikó, az eseti bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a program célkitűzésével, a kis- és középvállalkozások fejlesztésével egyetértenek, de sok a kézivezérlés a programban. Nem látszik a program hatása.
