© sxc.hu

Évi 400 ezer forint. A Pénzügyminisztériumban (PM) 2005 őszén ebből az összegből indultak ki, amikor az Országgyűlés által később el is fogadott, magánszemélyek által fizetendő 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetését javasolták. Mondván: nem járja, hogy miközben az Egészségbiztosítási Alap folyamatosan forráshiánnyal küzd, vannak, akik csak a minimálbér után fizetik a közterheket, mert módjuk van jövedelmeiket az átlagosnál alacsonyabb adókulccsal és járulékmentesen felvenni.

A végeredmény: egyes, 2006-ban kapott, külön adózó jövedelmek után a magánszemélyeket legfeljebb évi 400 ezer forintos határig ehofeltöltési kötelezettség terheli. Azért pont 400 ezer forintig, mert az Egészségbiztosítási Alapból egy járulékfizetőre ilyen nagyságrendű kiadás jutott 2006-ban.

Az új terhet az szja-törvény szerint külön adózó, vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereség, az ingatlan bérbeadásából származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem, továbbá az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után kell megfizetni. A 400 ezer forintból visszaszámolva egyetlen fillér ehóra sem kötelezett viszont az (függetlenül attól, hogy van-e külön adózó jövedelme), akinek 2006. évi járulékköteles jövedelme legalább 3 636 363 forint volt.

Bár az eho-törvény megfogalmazása nem egyértelmű, a PM tájékoztatása szerint e jövedelembe, illetve a teljesített egészségbiztosítási járulékba be kell számítani az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szerint elszámolt, a kifizetőre kirótt 20 százalékon belül 2006-ban 11 százalékpont egészségbiztosítási járulékot is.

A 4 százalékos ehóról első alkalommal az idén, a személyi jövedelemadó (szja) bevallásával egyidejűleg kell számot adni, legelőbb az egyéni vállalkozóknak, akiknél a határidő február 15-e, mindenki másnak május 20-áig. Az ehóval legfeljebb a 400 ezer forintból hiányzó részt kell kipótolni, feltéve persze, hogy az egyénnek volt ehhez elegendő külön adózó jövedelme. Ha például az egyéni vállalkozó 2006-ban önfoglalkoztatóként a minimálbér után 81 895 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett (januárban 57 ezer, a többi hónapban 62 500 forint után), de emellett magánszemélyként 5 millió forint jövedelme származott ingatlan-bérbeadásból, 200 ezer - nem pedig 400 ezer - forint feltöltési kötelezettség terheli.

Észnél kell lenni

Az átmeneti szabályok miatt nagyon észnél kell lenni a fizetési kötelezettség meghatározásánál. Az osztaléknál (vállalkozói osztalékalapnál) például csak a 2006. január 1-jétől kezdődő üzleti évre adott összeget terhelheti eho, tehát a 2005. évre (de még 2006-ban kifizetettet) nem. Azt sem árt tudni, hogy közben a szabályok is változtak: 2007-re a külön adózó jövedelmek utáni eho mértéke 14 százalékra, a feltöltési határ pedig 450 ezer forintra nőtt, ráadásul a 29 százalékos foglalkoztatói tb-járulék módosított felosztása miatt a korábbi 11-ről 8 százalékpontra (a foglalkoztatói ekhónál 11-ről 9 százalékpontra) csökkent az egészségbiztosítási járulék. Mindhárom változtatás növelheti az egyén ehoterheit.

Miután azonban például az osztalékot jellemzően az adóévet követő esztendőben fizetik ki (az osztalékelőleg mentes az eho alól), az átmeneti szabályok jóvoltából a 2005-re és 2006-ra 2007-ben kifizetett osztalékot még 4 százalékos eho terheli, a 14 százalékost először a 2007. évre elszámolt (illetve a 2006-ra elszámolt, de csak 2008-ban kifizetett) osztalék után kell leróni. Egyáltalán nem sújtja viszont eho a február 5-éig 10 százalékos kedvezményes adóval kivenni lehetett (HVG, 2007. február 3.) osztalékot. A dupla bónusz oka pusztán az, hogy az ehotörvény a kötelezettség meghatározásánál nem általában az osztalékot, hanem a 25, illetve 35 százalékos adóval terhelt osztalékot, illetve vállalkozói osztalékalapot nevesíti.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a 2006. nyári adócsomag nyomán tavaly szeptembertől a kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) társas és egyéni vállalkozók a korábbi 5 százalékos baleseti járulék helyett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek, s ez utóbbi beszámít a 400 ezer forintos keretbe. Újabb csavar, hogy ez a szolgáltatási járulék idén januártól 16 százalékra nőtt, áprilistól viszont 9 százalékra csökken.

Azt sem árt tudni, hogy az ehotörvény a fizetésre kötelezetteknél magánszemélyekről beszél, emiatt nemcsak a vállalkozónak, hanem a "sima" nyugdíjasnak is meg kell fizetnie az ehót, ha rendelkezik a felsorolt külön adózó jövedelmek valamelyikével. Annál is inkább, mert a tévedés nem olcsó mulatság. Ha valaki elfelejti bevallani az ehót, a hiány 50 százalékáig terjedő adóbírságra számíthat, a késedelmes befizetést pedig a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamat sújtja.

MOLNÁR PATRÍCIA