Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
| |
© Marton Szilvia |
Az Európai Bizottság döntése – a korábban pert fontolgató gyártók panaszaival összhangban – többek között kifogásolja, hogy a törvény különbséget tesz a termékek szelektív visszagyűjtése és újrahasznosítása között, továbbá egyre magasabb kvóták előírásával akarja visszarendezni a piacot az újratölthető palackok irányába, ahelyett, hogy az újrahasznosítást szorgalmazná.
| A termékdíj-szabályozás jelene és múltja |
| A környezetvédelmi termékdíjat 1995-ben vezették be azzal a céllal, hogy a természeti erőforrások takarékos felhasználására ösztönözzön. Azóta többször módosították, legutóbb 2005-ben, amikor kibővítették a betétdíjas csomagolást ösztönző előírásokkal. Jelenleg a gumiabroncsok, az egyéb kőolajtermékek, a hűtőberendezések és hűtőközegek, az akkumulátorok, a reklámhordozó papírok, az elektromos és elektronikai berendezések, valamint az áruk csomagolása után kell termékdíjat fizetni. A termékdíj alapja a termékdíj-köteles termék tömege (kivéve a hűtőberendezéseket és a kereskedelmi csomagolást). |
A magyar gyártók legszívesebben eltörölnék az újrahasználatot ösztönző jelenlegi rendelkezéseket. Elgondolásuk szerint a betétdíj önmagában nem lenne a termékdíj-mentesség feltétele. Cserébe az Európai Unió által Magyarország számára előírt minimális csomagolás-hasznosítási követelmény felett teljesítenének, azaz több hulladékot hasznosítanának, mint amennyit kötelező lenne.
Ez a javaslat a környezetvédelmi tárca szerint nem fogadható el, már csak azért sem, mert így is egyre kevesebben vásárolnak és váltanak vissza betétdíjas terméket. A gyártók a fogyatkozó igények miatt pedig még kevesebb újratölthető palackot állítanának elő. Így az újrahasználat területén hasonlóan csökkenő tendenciát mutató EU-s országokhoz képest is elmaradna Magyarország – figyelmeztetett a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvvM) júliusban összeállított munkaanyaga.
Ezzel szemben a zöld tárca októberi közleményében javasolt rendszer lényege már nem sokban különbözik a gyártói javaslattól. A termékdíjat továbbra is az újrahasználati, illetve a hasznosítási kötelezettségek minimális szintjét sem teljesítő cégeknek kellene ugyan megfizetniük, de a kötelezettek az újrahasznosítás túlteljesítésével — meghatározott keretek között — kiválthatják az újrahasználatot. A különbség tehát a jelenlegi és a tervezett szabályok között a rendszer rugalmasságában van. A rugalmassá tett termékdíj-rendszer a KvvM tervei szerint önmagában is ösztönöz a visszaváltási, azaz a betétdíj-rendszerek jelenleginél szélesebb körű alkalmazására.
A hvg.hu úgy tudja, a legtöbb termékdíj-köteles termék – így például a csomagolóanyagok, elektromos és elektronikai berendezések, akkumulátorok – gyártóinak, forgalmazóinak a termékdíj-fizetési kötelezettség mellett hulladékhasznosítási kötelezettségük is van. Vagyis a gyártott és forgalmazott termékekből keletkezett hulladék meghatározott részét kötelesek a fogyasztóktól visszavenni, begyűjteni, újrahasznosítani és ártalmatlanítani.
E kötelezettségek – melyeket a jelenleg is hatályos kormányrendeletek írjnak elő – alól a termékdíj megfizetése sem mentesíti a cégeket. Vagyis hiába fizet egy vállalat termékdíjat, ha nem tesz eleget a hulladékhasznosítási kötelezettségeknek, hulladékgazdálkodási bírságra számíthat – mutatott rá Deák László, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadási üzletágának igazgatója. A bírság akár egymillió forint is lehet, az érintett hulladék mennyiségétől és veszélyességétől, valamint a jogsértés súlyától és ismétlődésétől függően.
Ami biztosan változik: bevallás, ellenőrzés és szankció (Oldaltörés)
A jövő évtől szigorú ellenőrzésekre számíthatnak a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett cégek. A módosított termékdíj-törvény tervezetéből – amelyet az adócsomag részeként nyújtottak be az Országgyűléshez – kiderül, hogy 2008. január 1-jétől a vámhatóság hatáskörébe kerül a termékdíj-fizetés ellenőrzése. A vámhatóság a termékdíj mellett a hulladékhasznosítási kötelezettségek teljesítését is ellenőrizni fogja.
A törvénytervezet szerint a vámhatóság a jelenleg alkalmazottaknál sokkal súlyosabb szankciókkal sújthatja azokat a cégeket, amelyek nem, vagy nem megfelelően teljesítik termékdíj-fizetési kötelezettségüket. Jelenleg az adóhivatal legfeljebb a be nem fizetett adó 50 százalékára bírságolhatja a céget. Januártól, a jövedéki szabályozáshoz hasonlóan, az adó összegének megfelelő termékdíj-bírság fenyegeti azokat a társaságokat, amelyek nem fizetik meg a termékdíjat. Azok a vállalatok, amelyek az EU-n kívüli országból importálnak, és a vámkezelés során nem vallják be a termékdíjat, kétszeres bírságra számíthatnak – hívja fel a figyelmet Deák László.
Még súlyosabb, háromszoros pénzbüntetéssel sújthatják a termékdíjat jogosulatlanul visszaigénylő vállalatokat. A termékdíjas eljárásoknál a kiszabható mulasztási bírság is kétszerese lesz az általános mértéknek. A bírságolás mellett a vámhatóságnak joga van a termékdíj-köteles termékeket lefoglalni és elkobozni, amennyiben az érintett cég nem tudja igazolni árui eredetét vagy felhasználásuk célját, és fennáll annak a veszélye, hogy nem fizeti meg a termékdíjat.
Változik még a termékdíj-bevallás rendje is: a visszaigénylési kérelmeket 2008-tól havonta, az adóbevallásokat 2010-től csak elektronikus formában lehet benyújtani a Vám-és Pénzügyőrséghez. Havonta, illetve negyedévente erről még a nullás bevallást is be kell majd adnia a cégnek. Ha az év hátralévő részében az adóalanynak nem lesz egyszerre több adókötelezettsége, akkor erről tájékoztatnia kell a VPOP-t – hangsúlyozta Pénzely Márta, a Deloitte adószakértője.
A környezetvédelmi termékdíj-szabályozás végleges koncepcióját egyelőre nem látták a gyártók. A hvg.hu a koncepció további részleteit és elkészülésének várható időpontját firtató kérdéseit a zöld tárca válasz nélkül hagyta, indoklásul pedig a Külügyminisztérium illetékességét hangsúlyozta. Lapzártánkig sem tőlük, sem az általuk megjelölt brüsszeli képviselettől nem kaptunk választ kérdéseinkre. A gyártók érdekképviseletét ellátó ÉFOSZ kész az Európai Bírósághoz fordulni és a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségével egyetértésben próbapert indítani, amennyiben a kormány november 6-án egyeztetés nélkül, a gyártók érdekeinek figyelmen kívül hagyásával nyújtja be a végleges tervezetet et – mondta a hvg.hu-nak Boródi Attila.
