© Marton Szilvia

A jelenleg is hatályos termékdíj-szabályozás két évvel ezelőtti módosításával a kormány célja az volt, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, illetve a már meglévőből minél többet hasznosítsanak. A piaci szereplők csak akkor mentesülhetnek a termékdíj megfizetése alól, ha évről évre több újratölthető (betétdíjas) palackot gyártanak. A szabályozás,  mely így  ösztönzi a gyártókat a  visszaváltható betétdíjas műanyagpalackok és üvegek előállítására, magyar sajátosság.   A legtöbb uniós tagországban a gyártóknak elég a törvény által előírt újrahasznosítási előírásokat teljesíteniük.

Az Európai Bizottság döntése – a korábban pert fontolgató gyártók panaszaival összhangban – többek között kifogásolja, hogy a törvény különbséget tesz a termékek szelektív visszagyűjtése és újrahasznosítása között, továbbá egyre magasabb kvóták előírásával akarja visszarendezni a piacot az újratölthető palackok irányába, ahelyett, hogy az újrahasznosítást szorgalmazná.

A termékdíj-szabályozás jelene és múltja

A környezetvédelmi termékdíjat 1995-ben vezették be azzal a céllal, hogy a természeti erőforrások takarékos felhasználására ösztönözzön. Azóta többször módosították, legutóbb 2005-ben, amikor kibővítették a betétdíjas csomagolást ösztönző előírásokkal. Jelenleg a gumiabroncsok, az egyéb kőolajtermékek, a hűtőberendezések és hűtőközegek, az akkumulátorok, a reklámhordozó papírok, az elektromos és elektronikai berendezések, valamint az áruk csomagolása után kell termékdíjat fizetni. A termékdíj alapja a termékdíj-köteles termék tömege (kivéve a hűtőberendezéseket és a kereskedelmi csomagolást).

Az előírások nemcsak uniós jogokat sértenek, hanem csökkentik az ásványvíz- és üdítőital-gyártó ágazat, illetve egyes sörimportőrök versenyképességét is – állítja a piaci szereplőket tömörítő Élelemiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). A szabályozás becslések szerint eddig évi 6-7 milliárd bevételkiesést jelentett a gyártóknak. Boródi Attila, az ÉFOSZ  elnöke szerint szemmel láthatóan csökken a kereslet a betétdíjas termékek iránt. Az ACNielsen kutatóintézetnek a magyar sörpiacon végzett felmérése például kimutatta, hogy egyetlen év alatt, a 2006-ban mért 51 százalékról 2007-ben 56 százalékra nőtt az eldobható, más néven egyutas csomagolás részesedése, míg ugyanebben az időszakban 46-ról 41 százalékra csökkent a többutas, azaz a betétdíjas termékeké.

A magyar gyártók legszívesebben eltörölnék az újrahasználatot ösztönző jelenlegi rendelkezéseket. Elgondolásuk szerint a betétdíj önmagában nem lenne a termékdíj-mentesség feltétele. Cserébe az Európai Unió által Magyarország számára előírt minimális csomagolás-hasznosítási követelmény felett teljesítenének, azaz több hulladékot hasznosítanának, mint amennyit kötelező lenne. 

 Ez a javaslat a környezetvédelmi tárca szerint nem fogadható el, már csak azért sem, mert így is egyre kevesebben vásárolnak és váltanak vissza betétdíjas terméket. A gyártók a fogyatkozó igények miatt pedig még kevesebb újratölthető palackot állítanának elő. Így az újrahasználat területén hasonlóan csökkenő tendenciát mutató EU-s országokhoz képest is elmaradna Magyarország – figyelmeztetett a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvvM) júliusban összeállított munkaanyaga.

Ezzel szemben a zöld tárca októberi közleményében javasolt rendszer lényege már nem sokban különbözik a gyártói javaslattól. A termékdíjat továbbra is az újrahasználati, illetve a hasznosítási kötelezettségek minimális szintjét sem teljesítő cégeknek kellene ugyan megfizetniük, de a kötelezettek az újrahasznosítás túlteljesítésével — meghatározott keretek között — kiválthatják az újrahasználatot. A különbség tehát a jelenlegi és a tervezett szabályok között a rendszer rugalmasságában van. A rugalmassá tett termékdíj-rendszer a KvvM tervei szerint önmagában is ösztönöz a visszaváltási, azaz a betétdíj-rendszerek jelenleginél szélesebb körű alkalmazására.

A hvg.hu úgy tudja, a legtöbb termékdíj-köteles termék – így például a csomagolóanyagok, elektromos és elektronikai berendezések, akkumulátorok – gyártóinak, forgalmazóinak a termékdíj-fizetési kötelezettség mellett hulladékhasznosítási kötelezettségük is van. Vagyis a gyártott és forgalmazott termékekből keletkezett hulladék meghatározott részét kötelesek a fogyasztóktól visszavenni, begyűjteni, újrahasznosítani és ártalmatlanítani.
 
E kötelezettségek – melyeket a jelenleg is hatályos kormányrendeletek írjnak elő – alól a termékdíj megfizetése sem mentesíti a cégeket. Vagyis hiába fizet egy vállalat termékdíjat, ha nem tesz eleget a hulladékhasznosítási kötelezettségeknek, hulladékgazdálkodási bírságra számíthat – mutatott rá Deák László, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadási üzletágának igazgatója. A bírság akár egymillió forint is lehet,  az érintett hulladék mennyiségétől és veszélyességétől, valamint a jogsértés súlyától és ismétlődésétől függően.

A jövő évtől szigorú ellenőrzésekre számíthatnak a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett cégek. A módosított termékdíj-törvény tervezetéből – amelyet az adócsomag részeként nyújtottak be az Országgyűléshez – kiderül, hogy 2008. január 1-jétől a vámhatóság hatáskörébe kerül a termékdíj-fizetés ellenőrzése. A vámhatóság a termékdíj mellett a hulladékhasznosítási kötelezettségek teljesítését is ellenőrizni fogja. 

 A törvénytervezet szerint a vámhatóság a jelenleg alkalmazottaknál sokkal súlyosabb szankciókkal sújthatja azokat a cégeket, amelyek nem, vagy nem megfelelően teljesítik termékdíj-fizetési kötelezettségüket. Jelenleg az adóhivatal legfeljebb a be nem fizetett adó 50 százalékára bírságolhatja a céget. Januártól,  a jövedéki szabályozáshoz hasonlóan, az adó összegének megfelelő termékdíj-bírság fenyegeti azokat a társaságokat, amelyek nem fizetik meg a termékdíjat. Azok a vállalatok, amelyek az EU-n kívüli országból importálnak,  és a vámkezelés során nem vallják be a termékdíjat, kétszeres bírságra számíthatnak – hívja fel a figyelmet Deák László.

Még súlyosabb, háromszoros pénzbüntetéssel sújthatják a termékdíjat jogosulatlanul visszaigénylő vállalatokat. A termékdíjas eljárásoknál a kiszabható mulasztási bírság is kétszerese lesz az általános mértéknek. A bírságolás mellett a vámhatóságnak joga van a termékdíj-köteles termékeket lefoglalni és elkobozni, amennyiben az érintett cég nem tudja igazolni árui eredetét vagy felhasználásuk célját, és fennáll annak a veszélye, hogy nem fizeti meg a termékdíjat.

Változik még a termékdíj-bevallás rendje is: a visszaigénylési kérelmeket 2008-tól havonta, az adóbevallásokat 2010-től csak elektronikus formában lehet benyújtani a Vám-és Pénzügyőrséghez. Havonta, illetve negyedévente erről még a nullás bevallást is be kell majd adnia a cégnek. Ha az év hátralévő részében az adóalanynak nem lesz egyszerre több adókötelezettsége, akkor erről tájékoztatnia kell a VPOP-t – hangsúlyozta Pénzely Márta, a Deloitte adószakértője.

A környezetvédelmi termékdíj-szabályozás végleges koncepcióját egyelőre nem látták a gyártók. A hvg.hu  a koncepció további részleteit  és elkészülésének várható időpontját firtató kérdéseit a zöld tárca válasz nélkül hagyta, indoklásul pedig a Külügyminisztérium illetékességét hangsúlyozta. Lapzártánkig sem tőlük, sem az általuk megjelölt brüsszeli képviselettől nem kaptunk választ kérdéseinkre. A gyártók érdekképviseletét ellátó ÉFOSZ kész az Európai Bírósághoz fordulni és a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségével egyetértésben próbapert indítani, amennyiben a kormány november 6-án egyeztetés nélkül,  a gyártók érdekeinek figyelmen kívül  hagyásával nyújtja be a végleges tervezetet et – mondta a hvg.hu-nak Boródi Attila.