A 2,5 millió euró alatti éves árbevétellel rendelkező cégek további 23 százaléka lát esélyt a nemzetközi megmérettetésre, 24 százalékuk azonban a jövőben is kizárólag a belső piacra koncentrál. A négyezer érintett vállalkozás megkérdezésével készített kutatás szerint a német cégek csak akkor gondolkodnak el a kilépésről, ha legfontosabb ügyfeleik, illetve vásárlóik már megtették ezt a lépést, és ugyanezt várják el, sőt egyes esetekben
meg is követelik beszállítóiktól és partnereiktől. 
   
Ennek oka nem az, hogy a cégek ne tartanák minőségileg versenyképesnek termékeiket; a megkérdezettek 88 százaléka szerint a "made in Germany" továbbra is minőségi garanciának számít.  Más kihívásokat, illetve nehézségeket azonban túlértékelnek a német kkv-k: 72 százalékuk azért habozik kilépni a nemzetközi
piacra, mert a jogbiztonság területén hiányosságokat lát, s hozzávetőleg ugyanennyien bizonytalankodnak azért, mert úgy gondolják, nem ismerik eléggé a külföldi célpiacokat. 
   
A gyakorlatban azonban a külföldön terjeszkedő cégeknek csupán mintegy fele találkozott ilyen problémával. Kizárólag a szellemi termékek védelme esetében találkozik a vélekedés a valós helyzettel: a megkérdezettek 28 százaléka tart ilyen problémáktól, és 27 százalékuknak valóban akadt is gondja a plágiumokkal. A megkérdezett vállalatok ugyanakkor mintha nem lennének tisztában azzal a veszéllyel, hogy az együttműködésen alapuló "nemzetközi karrier" miatt elveszthetik vezető pozíciójukat a gyártástechnológia, a know-how területén, csak 19 százalékuk tudja elképzelni, hogy partnereik utánzásra, illetve ötleteik "ellopására" készülnének. 
   
A globális játékosok azonban - akik árbevételük több mint felét a nemzetközi piacokon realizálják, és ezáltal kellő tapasztalattal rendelkeznek - szkepticizmussal tekintenek a nemzetközi partnerségekre, 36 százalék a rossz élménnyel rendelkezők aránya. Szinte teljesen egybehangzó véleményük szerint a másolatok elleni
harcban az egyetlen hatékony eszköz az ötletek gyors megvalósítása termékek, illetve piacképes szolgáltatások révén. A védjegy és a szabadalmi oltalom csak 62 százalék szerint alkalmas arra, hogy a versenytársakat távol tartsák maguktól. 
   
A német kkv-k a pénzintézetektől nagyobb támogatást várnának: a megkérdezettek 38 százaléka véli úgy, hogy számlavezető bankjuk nincs felkészülve eléggé a nemzetközivé válás kihívásaira. "A vllalkozások erős bankok után kiáltanak, amelyek szükség esetén védelmezően az ügyfeleik elé állnak. Különösen a kisebb ügyfelek igénylik, hogy komolyan vegyék őket" - ismeri el Martin Blessing, a Commerzbank AG igazgatósági tagja is. - Ezt a kihívást a 42 országban jelen lévő Commerzbank AG komolyan veszi, ezért jelentős befektetéseket eszközöl a nemzetközi hálózat.

A német kis-és középvállalatok (kkv) negyede tervezi a nemzetközi piacra lépést a Commerzbank AG kezdeményezésére indult kutatás szerint.kiszélesítésébe. Magyarországon a frankfurti székhelyű pénzintézet már közel másfél évtizeddel ezelőtt leányvállalatot alapított. A magyar piac ágazatspecifikus ismerete, valamint az a tény, hogy a Commerzbank nem a tranzakciókra, hanem a hosszú távú kapcsolatra épít, a német bank szerint kifizetődött az ügyféllojalitásban. Lovas Emese, a Commerzbank Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint személyre szóló megoldásaikon és pénzügyi tanácsadásaikon túl a piaci igényekre szabott speciális akciók, mint például a
németországi kkv-ügyfeleik részére kínált, akár 2.000 eurót is elérő, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamaránál beváltható tanácsadói utalvány (voucher) számos olyan érdeklődő figyelmét is Magyarországra vonta, akik csak később, vagy egyáltalán nem is akartak Magyarországra jönni.