Mi lehet az igazság? Ezt valószínűleg sose tudjuk meg, mivel az adóhatóságot az adózással kapcsolatos adattal, ténnyel, körülménnyel összefüggésben adótitok, pontosabban titoktartási kötelezettség terheli. Mondhatjuk, így van ez rendjén. Hogyan várható el akár a magánszemélytől, akár a vállalkozásoktól, hogy bevallásaikban a valóságos adatokat írják be, ha fennáll a veszélye annak, hogy azt másnap valamelyik bulvárlap közzéteszi? Ha valami személyes adat, akkor a polgár jövedelme és adója biztosan az. Bizonyos esetekben, törvényben jól körülhatárolt módon egyes szervezetek (nyomozóhatóság, bíróság, ÁSZ, stb.) hozzáférhetnek az adatokhoz, de ezek a kivételek tényleg csak erősítik az általános szabályt. Ebből következően az adóhatóság ilyen ügyekben nem teheti közzé a tényleges adatokat, vagyis nem tud védekezni. Létezik ugyan a törvényben egy speciális felhatalmazás, de ennek fennállását bizonyítani kell. Eszerint ha az adózó adózásával összefüggésben valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, se ez alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság – a pénzügyminiszter engedélyével – jogosult ennek nyilvánosság előtt történő cáfolatára. A döntés előtt az érintettet tájékoztatni kell.

Magam csak egy ilyen esetre emlékszem, többre nem. A tényleges háttéresemények és tények ismeretében dönthető csak el, hogy a tényállás most megvalósul-e vagy sem.

A cikk folytatását olvassa el itt!