Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Ritka az olyan vállalkozás között, aki teljes egészében saját erőből tervezheti a beruházást, de a Masztodon Kft. éppen stabil pénzügyi hátterének tudatában vállalkozott arra, hogy uniós pályázaton is elinduljon. A rendezvényszervező cég nem szerette volna külső forrásoktól függővé tenni projektje megvalósítását, saját bevallásuk szerint fejlesztési terveikhez egyszerűen csak jól jön majd az a költségek 25 százalékát kitevő támogatás, melyet utólag megkapnak - bármikor is legyen az.
A már többszörös nyertes, "veterán" pályázók, például a hvg.hu Pályázatblogján szintén megnyilatkozó Kék Duna Wellness Hotel vagy a Copy General arról számolnak be, hogy a pályázati pénz voltaképpen a "jó tanuló jutalma", tehát a megfelelő finanszírozási háttér birtokában szépen haladó projektjükkel nagyobb nyugalommal várták a nem éppen szuperszonikus sebességgel utalt uniós támogatást.
Ilyen jó helyzetben persze nem mindenki lehet, de azzal bármelyik pályázónak számolnia kell, hogy a megnyerni óhajtott, általában 25-50 százaléknyi uniós pénzen kívül már a kezdet kezdetén rendelkezni kell további legalább 25 százalékkal, melyet önerőként a bankszámlán fel kell tudni mutatni. Sok esetben a pályázat benyújtásánál elég nyilatkozatot tenni, hiszen a pályázatok utófinanszírozásban valósulnak meg, így az esetek többségében az önerőből fogják tudni megkezdeni a projektet.
Kiút a kátyúból - egyéb finanszírozási lehetőségek
Ha viszont már az önerő kérdésénél fennakad valaki, az sem reménytelen pályázati szempontból. Léteznek ugyanis már olyan finanszírozási lehetőségek is, melyeknél az önerő egy bizonyos részét (maximum 50 százalékát) banki finanszírozásból, vagy akár tőke vagy garanciaalapból fedezi a pályázó - biztat Semperger Kinga, a ProjectMine Kft. stratégiai és kommunikációs igazgatója. A komplex projektmenedzsmentben jártas szakember számos olyan példával találkozott, melynek során ügyes tervezéssel reménytelennek tűnő helyzetből is ki tudták hozni a beruházás költségeit, hiszen egy piacképes projekt vonzza a banki és egyéb befektetőket is.
De az ideális esetben is, amikor az önerő rendelkezésre áll, még mindig ott a hiányzó nem kevés százalék kérdése, melyhez egyéb külső forrásokat kell keresni. A legegyszerűbb megoldás megint csak a hitel lehet, ha valaki hitelképes, de az is tény, hogy banki szempontból főleg az induló és/vagy innovatív vállalkozások illetve a legkisebb cégek a nagy kockázatú perifériára kerülnek.
Számukra a kiutat a kedvezményes hitel-tőke-garancia hármas, az úgynevezett Jeremie típusú finanszírozási eszközök jelentheti. A 200 milliónál kisebb árbevételű vállalkozások a mikrohitel program keretében juthatnak akár 6 millió forintos hitelhez. Az innovatív cégnek ajánlott az állami forrásokkal is támogatott kockázati tőkebefektetés, valamint a külső forrásokat biztosító hitel- és tőkegarancia intézménye, amelyek díjfizetés ellenében biztosítékot nyújtanak a vállalkozások helyett a pénzügyi szolgáltatók számára.
Jóri-Molnár Anikó
