A diplomáciai képviselet azután állította össze, hogy ismertetett figyelemfelhívó dokumentumot, hogy az utóbbi
időben számos rászedett magyar állampolgár fordult a londoni magyar nagykövetséghez. Az áldozatokkal közvetítői díj, illetve az első egy hónapi szállás fejében sok esetben több száz fontot kifizettetnek, azonnali munkaszerződést, jól fizető munkát ígérve. A pénzek kifizetése után a "munkaközvetítők" eltűnnek, a későbbiekben nem lehet elérni őket, s a károsult magyar állampolgárok munka, szállás és pénz nélkül rendszerint az utcára kerülnek, áll a figyelmeztetésben.  
   
A konzulátus tájékoztatása szerint csak október vége óta több tucatnyi ilyen eset jutott a képviselet tudomására. A felhívás szerint a nagy-britanniai munkavállalásra készülők - munkaközvetítő révén ajánlott munkalehetőség esetén - győződjenek meg arról, hogy a magyar hatóság munkaközvetítői tevékenység folytatására nyilvántartásba vette-e az illető személyt, vagy szervezetet. A képviselet kiemeli, hogy a munkaközvetítő általában közvetítői díjat nem kérhet.
   
A jelenség nem új keletű. Néhány hónapja Londonban számoltak be megpróbáltatásaikról rászedett magyarok, akiket munkalehetőség ígéretével csalt ki egy kitelepült magyar "közvetítő" csoport Nagy-Britanniába. Elmondásuk szerint az "állásközvetítők" az ő nevükben, helyi bankokban több ezer font összegű "vállalkozáskezdési" hiteleket vettek fel, adószámokkal ellátott, hitelesnek tűnő, ám hamis dokumentációt beterjesztve. Az összeget azonnal el is költötték nagy értékű műszaki cikkekre - tévékre, számítógépekre, telefonokra -, amelyeket a feketepiacon adtak el. A bevételből azonban a hitel tényleges felvevői semmit nem láttak, mert azt mondták neki: még ők tartoznak a kiutaztatásért, a szállásért és az ellátásért. Amikor egyikük tiltakozni próbált, megverték.
   
A BBC televízió által nem sokkal később sugárzott riportfilmben az hangzott el, hogy emberkereskedelemmé fajult a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat. Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal
megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakról. A brit kormány annak idején évente 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, de a hivatalos adatok szerint eddig jóval több mint 600 ezren érkeztek; kétharmaduk lengyel. London a román és a bolgár munkavállalókkal szemben már nem alkalmazza a nyitott ajtó politikáját; a januárban EU-taggá vált két ország állampolgárainak nagy-britanniai foglalkoztatására szigorú korlátozások vannak érvényben.