Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
© MARABU |
A HVG érdeklődésére a pécsi önkormányzat Kónya Lászlónak, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetőjének március 12-i levelét küldte el válasz gyanánt, amely szerint: "a háziorvosi kártyapénz iparűzési adóalapot képez". Az országszerte 9 ezer háziorvosi vállalkozás tavaly 55 milliárd forint kártyapénzt kapott, ami körülbelül 1 milliárd forint iparűzési adót generál. Mindez csepp az önkormányzatok által évente kasszírozott 350-400 milliárd forintnyi összes iparűzésiadó-bevételben.
"Külön kellene szabályozni a háziorvosok adózását, mivel mi nem vagyunk klasszikus értelemben vett vállalkozások, hanem részben közfeladatot látunk el" - fogalmazta meg a Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetsége célját Kollai Balázs elnök. Érvelése szerint a kártyapénz előre meghatározott havi átalány, melynek összege független attól, hogy az adott praxishoz tartozó betegek közül hányan fordulnak orvoshoz. Az egészségbiztosító finanszírozása a háziorvoshoz a kártyájukkal bejelentkező betegek számától függ, s ugyanannyi a téli influenzajárvány, mint a nyári vakáció idején.
A kártyapénz nem piaci szolgáltatás ellenértéke, hanem normatív központi támogatás, amiről nincs számla, hiszen nem is lehetne mit ráírni - folytatta Kollai. Ezzel szemben a számla ellenében fizetett vizitdíj beletartozik az iparűzési adó alapjába, ahogyan a különféle fizetős orvosi szolgáltatások díja is (ilyen például a sportorvosi vagy a jogosítványhoz, illetve a fegyvertartáshoz szükséges orvosi vizsgálat).
Második oldal (Oldaltörés)
A kártyapénzt sem a helyi adókról szóló törvény, sem a számviteli kódex nem nevesíti, ezért "hovatartozására" csak következtetni lehet. Az iparűzési adó alapja a helybéli vállalkozások nettó árbevétele, amit különféle ráfordításokkal csökkenteni lehet. (Az adóelőleget a két évvel korábbi nettó árbevétel alapján vetik ki az önkormányzatok.) Az ellenérték nélkül kapott központi támogatások viszont az úgynevezett egyéb bevételek közé tartoznak, amelyeket nem kell beleszámítani az adóalapba - érvelt Kollai.
Az orvosvállalkozások iparűzési adója körüli, másfél évtizedes vita arról folyik, vajon a kártyapénz központi támogatás-e, vagy sem. Az orvosoknak most a mintegy három és fél ezer vállalkozást tömörítő szövetségük adott muníciót: az év elején ugyanis az összes tagnak postázták azt a friss könyvszakértői véleményt, amely szerint a kártyapénz nem része az adóalapnak.
A praktizáló doktoroknak kedvező szakértés mögé a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is felsorakozott, amelynek alelnöke, Gaál Magdolna a szövetség felkérésére vállalta, hogy egyeztet a PM illetékeseivel. Kissé furcsa, hogy miközben a PM a BKIK által készített harmincoldalas beadványról hivatalosan nem nyilvánított még véleményt, a pécsi önkormányzatnak gyors és egyértelmű választ adott, és gyakorlatilag ugyanazt közölte a HVG megkeresésére is.
Mulasztási bírság és késedelmi kamat
A tárca véleményét átvevő Eger önkormányzata a minap honlapján tette közzé, hogy a kártyapénz annak a szolgáltatásnak az ellenértéke, amelyet az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján vállalnak, s arra szolgál, hogy rendelőiket fenntartsák belőle. Az a cég, amely nem fizeti meg a teljes iparűzési adót, ellenőrzés esetén mulasztási bírság és késedelmi kamat kivetését kockáztatja - dörög az egri helyhatóság, amely aggályosnak tartja a szövetség és a BKIK "adóellenes" álláspontját. Az önkormányzatok többsége, például Kaposvár is így vélekedik.
Korábban a települések egy része vagy nem szedett iparűzési adót a vállalkozó orvosoktól, vagy csökkentette azt, ha mondjuk valaki korszerűsítette a rendelőjét. Ma már kivételnek számít az utóbbi gyakorlatot fenntartó Velence. "Pedig a háziorvosok vállalkozásai részben önkormányzati feladatokat vállalnak át, ha modern eszközöket vásárolnak" - vélekedett Komáromi Zoltán országos szakfelügyelő főorvos. "Mi is úgy gondoljuk, a háziorvosok területi ellátási kötelezettsége nem vállalkozási tevékenység, ám amíg a jogi helyzet nem lesz egyértelmű, vállalkozásunk a kártyapénz után is fizet iparűzési adót, és Érd többi orvosa is így tesz" - mondta a HVG-nek Veres Judit gyermekorvos, aki önkormányzati képviselő is.
Ám bizonyára nem minden településen ilyen "adótudatosak" az orvosok. "A szövetség körlevele után orvos-könyvelő konfliktus pattanhat ki, mert az orvosok joggal vonhatják kérdőre könyvelőiket, ha azok nem a számukra kedvezőbb megoldást választják. Ezért a könyvelőknek bonyolult jogértelmezési kérdésekbe kell beleásniuk magukat" - panaszolta a HVG-nek Ruszin Zsolt adótanácsadó, aki egyébként a hatóságokkal ért egyet.
Az orvosok adóvitája valószínűleg a bíróságon dől majd el. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 1999-ben egyébként hozott már egy jogerős ítéletet ebben az ügyben. Az LB akkor nem adott igazat a pert indító, első fokon még nyertes miskolci háziorvosnak. Az ítélet indoklása szerint az adóalapba nem tartozó egyéb bevételek közé csak az ellenszolgáltatás nélkül adott támogatás sorolható. A kártyapénz viszont nem ilyen, mert azt "meg kell szolgálni", a háziorvosi praxist fenn kell tartani és az oda bejelentkező betegeket el kell látni. Magyarországon azonban nincs precedensjog, ezért indulhatnak még hasonló perek, s az is előfordulhat, hogy a következő jogerős verdikt ellentétes lesz az 1999-essel. Úgynevezett jogegységi döntést tömeges pereskedés esetén hozhatna az LB, s ha az netán az orvosoknak kedvezne, önrevízióval öt évre visszamenőleg visszakérhetnék az alaptalanul befizetett helyi adót.
Míg Kollai abban bízik, hogy kitartó lobbizásuk eredményeképpen a jogszabályok egyszer csak nekik kedvező módon változnak, egyes szakértők arra figyelmeztetnek: a mostani megszorítások közepette nehéz elképzelni, hogy a kormányzat épp egy viszonylag jól menő szakma esetében lazítana az adóprésen. Az orvosok pozícióját az a körülmény is gyengíti, hogy legfőbb érdekvédelmi szervezetük, a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódik az iparűzési adó körüli vitáktól.
GYENIS ÁGNES
