Úgy látszik, az évek óta kimagasló nyereségességgel működő hitelintézeteknek állandó szerepet kell vállalniuk a költségvetési lyukak betömésében. Alighogy fellélegeztek a bankok a két évig tartó különadó után, máris nyakukon az újabb extra sarc. A Gyurcsány- csomag részeként tavaly júniusban elfogadott törvény szerint idéntől 5 százalékos járadékot kell fizetniük az államilag támogatott hitelek révén befolyó kamat- és jutalékbevételek után.

Az első negyedéves járadékelőleg-bevallásig ugyan már csak néhány nap van hátra, de még mindig folynak az értelmező egyeztetések az újfajta különadóról a bankok képviselői és Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára között. "Többszöri levélváltás és a több pontban összefoglalt kérdéseinkre kapott minisztériumi állásfoglalás után is maradtak technikai problémák és a versenysemlegességet sértő adózási szabályok" - indokolták a HVG-nek a Magyar Bankszövetségnél, miért kell az utolsó pillanatig előszobázniuk a PM-ben.

A hitelintézetek lobbiszervezete szerint például halmozott adóztatáshoz vezet, hogy az idén olyan kamat- és jutalékbevétel után is járadékot kell majd fizetniük, amely után tavaly már lerótták a különadót és a szolidaritási adót. Ez utóbbi két adó alapjába ugyanis be kellett számolniuk az esedékes, de még meg nem kapott kamatot, miközben ugyanezt a bevételt járadék terheli, ha az idén ténylegesen befolyik a bank kasszájába. Lehet ilyen eset, ismerték el a PM-ben, de kiküszöbölésén nem gondolkoznak.

Nem hajlandó kompromiszszumra a minisztérium a jelzáloglevél-kamattámogatással nyújtott lakáshitelek kapcsán fizetendő járadék esetében sem. A tárca március eleji állásfoglalása szerint ugyanis a jelzálogbank refinanszírozásával más kereskedelmi bankokhoz átcsatornázott kedvezményes hitelek kamata után - mint azt a HVG-nek Pichler Ferenc szóvivő megerősítette - az a kereskedelmi bank fizet, amelyik az olcsó forrást kihelyezi az ügyfelekhez. Ez a megoldás azonban nem egyformán érinti a piacon lévő három jelzálogbankot. Meglehetősen rosszul jár például az OTP Jelzálogbank, mert az refinanszírozás nélkül hitelezi saját bankcsoportjának ügyfeleit, így az összes támogatott hitele után kamatjáradék terheli. Az FHB Jelzálogbank és a volt HVB (most már UniCredit) Jelzálogbank viszont jelentős tömegben refinanszíroz más bankokat, és az így kihelyezett hitelei mentesülnek a járadék alól.

A refinanszírozási tevékenység járadékmentességének elismerésével a PM lényegében törlesztett az FHB-nak a tavaly nyáron történtekért. Akkor a jelzálogbank részvényeinek az ára a mélybe zuhant, mert elemzők szerint 5-6 milliárd forint pluszteher sújtotta volna, ha minden hitelét járadék terhelte volna, ráadásul annak mértéke az első változatban még 20 százalék volt. A jóval barátságosabbra alakított feltételeknek köszönhetően a bank ma már úgy számol, hogy 1,1-1,2 milliárd forinttal megúszhatja az extra sarcot, ami nagyjából megegyezik a 2005-2006-ban fizetett különadó éves értékével.

A járadékfizetéssel kapcsolatban további engedményekre azonban nem számíthatnak a bankok, bár a tárcával még folyamatban lévő tárgyalásokon próbálkoznak kedvezőbb feltételeket kicsikarni. A PM hivatalnokainak szeme előtt azonban már csak a 2007-re előirányzott 25 milliárd forint bevétel biztosítása lebeg. Nyilván emiatt is módosították tavaly decemberben a jogszabályt, kiszélesítve a járadékfizetés alá eső hitelek körét. Eredetileg ugyanis csak a "jogszabályban meghatározott" állami kamattámogatású hiteleket célozták meg.

Ennek döntő részét az 1600 milliárd forintot meghaladó támogatott lakáshitelek adják, az orvoshitelek és az energiamegtakarítást szolgáló kölcsönök, továbbá az Eximbank kedvezményes hitelei mellett. A változás viszont járadékkötelessé tette az összes államilag támogatott finanszírozást, függetlenül attól, hogy milyen formában - jogszabályban vagy más módon - hirdették meg. Így került be a körbe a kisvállalkozók hitelezését segítő Széchenyi-hitelkártya, az ugyancsak nekik szánt Lánchíd Faktoring kedvezményes követelésvásárlási program és a Sikeres Magyarországért hitelprogram, amelybe például a panelfelújításra adható milliárdok is beletartoznak.

Az új adó alapjának kiszélesítését meglehetősen fagyosan fogadták a hitelintézetek, amelyek novemberig még abban reménykedtek, hogy beadványuk alapján az Alkotmánybíróság elutasítja az újabb különadó kivetését, csakhogy várakozásuk nem vált valóra. Azt már nem hangoztatják, hogy az új terhet továbbhárítják az ügyfelekre, holott júniusban még így reagált a különadó kvázi meghosszabbításán mérgelődő Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, a bankszövetség elnöke. Ugyanakkor egyre több bankvezetőtől hallani: ezek után nemigen ajánlják ügyfeleiknek a támogatott forinthiteleket.

"A bankok számára kapható marzsot csökkentette a kormány azzal, hogy a járadékot a bruttó, azaz a költségvetési juttatással megemelt kamatra vetette ki" - összegezte a HVG-nek az egyik jelzálogbank könyvelője. Szerinte a mostani 80 százalékos részarány helyett szinte kizárólagossá válnak a svájcifrank-hitelek, amelyek már tavaly is nagyobb kamatmarzs elszámolására adtak lehetőséget. A fizetési kockázatokat nem számítva persze a költségvetés is jól jár azzal, ha senki sem vesz fel állami kamattámogatással lakáskölcsönt, de akkor minek tartják fenn a konstrukciót?

A különadó elkerülésében két év alatt kikupálódtak a hitelintézetek. A PM-ben még nem tudják az okát annak, hogy tavaly, bár összességében 14 százalékkal nőtt a bankszektor adózás előtti nyeresége, a különadó-bevétel 300 millió forinttal elmaradt az előző évi 35,6 milliárd forinttól. A tárcánál úgy sejtik, hogy miután az adózásnál kétféle megoldás közül lehetett választani, a bankok a számukra kedvezőbb mellett döntöttek. Vagyis a nyereség 8 százalékos megcsapolása helyett inkább a szűkülő kamatrés miatt amúgy is csökkenő kamateredmény 6 százalékát fizették meg különadóként. Tény, hogy a nagyobb szereplők közül például az OTP Bank is így döntött. Ugyanakkor több pénzintézetnél - így például az MKB Banknál és a K&H Banknál - is csökkentette az eredményt a céltartalékolás és a külföldi terjeszkedés költsége. Szinte biztos az is, hogy ahol adózási okokból megérte kicsorgatni néhány milliárdot a külföldi tulajdonosnak, megvizsgálták ennek lehetőségét is.

PAPP EMÍLIA