HVG

Kiugró mértékben fektetett tavaly a lakosság életbiztosításba. Az év végén már 3,2 millió élő szerződést regisztráltak, amelyen belül egy év alatt 100 ezer darabbal 830 ezer közelébe emelkedett a befektetési alapokhoz kötött szerződések száma. A szerződések jelentős részben a kamatadó bevezetése miatt jöttek létre, erre utal legalábbis a Generali-Providencia Biztosító szerint az, hogy a társaságnál az adó elkerülésére leginkább alkalmas egyszeri díjas életbiztosításokból származó díjbevétel megduplázódott. Erre vezette vissza Othmar Michl, az Uniqa vezérigazgatója, illetve Zsoldos Miklós, az Union biztosító elnök-vezérigazgatója is, hogy ugyanennél a terméknél hatszor, illetve több mint tízszer nagyobb bevételt könyveltek el, mint egy évvel korábban. Más kérdés, hogy az Union nemcsak nyert, de fizetett is, mégpedig 3 millió forint bírságot, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapítása szerint a Smaragd életbiztosítás értékesítésénél megtévesztő volt a fogyasztók tájékoztatása.

Miután az életbiztosításokhoz kapcsolódó kifizetések csak mintegy 20 százalékkal nőttek, szemben a 37 százalékkal gyarapodó díjbevétellel, az adóelkerülési lázból nyertesen kerültek ki a biztosítók. Nem volt ilyen kedvező a vagyonbiztosítások mérlege, ott ugyanis 4 százalékos díjbevétel-növekedést 3 százalékos kárkifizetés kísért. Egyre jobban járnak viszont a biztosítók az összes szerződés 41 százalékát kitevő mintegy 3,9 millió darab kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, miután a szerződések száma stabil, a bevétel minimálisan nő, miközben - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint - évek óta először csökkent a kár- és szolgáltatáskifizetés. A tavalyi kötelezőváltási kampány leginkább az Uniqának kedvezett: csaknem 125 ezer új ügyfelükből 75 ezren a kampány hatására döntöttek mellettük.

A korábban nyilvántartásuk elégtelensége miatt felfüggesztésekkel, felügyeleti biztosok kinevezésével sújtott egyesületek viszont kilábaltak a krízisből. A MÁV Biztosító Egyesülettől például a PSZÁF a tavaly november végén 180 napra kirendelt biztost egy hónappal korábban visszahívta. A több mint 40 ezer autós felelősségbiztosítással rendelkező egyesület így is megállta a helyét a kötelezőkampányban, 11 ezer felmondással szemben 25 ezer új kötés állt, holott november helyett csak decemberben vethette be magát az ügyfélszerzésbe. A Közlekedési Biztosító Egyesület is elégedett, több mint 100 ezer darabos szerződésállománya 25 ezerrel nőtt.

Nem véletlenül tartanak ki a kisebb biztosítók a kötelezőváltás mostani rendszere mellett, amely - érvelésük szerint - abban is segít, hogy ne szabaduljanak el a biztosítási díjak. Szerintük elsősorban a nagy biztosítók, így a kötelezőpiacon vezető Allianz Hungária és a Generali-Providencia állnak annak az alkuszi felhívásnak a hátterében, amely egy ideje síkra száll az év végi váltási időpont eltörléséért.

Bár első hallásra az ügyfélnek adna nagyobb szabadságot, ha az egyszeri váltás helyett - minként az alkuszok javasolják - egész évben lehetne biztosítót cserélni. Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője más véleményen van. Szerinte ha elmarad a kampány, jóval kevesebben mérlegelik majd, megéri-e váltani, ami elsősorban azoknak a biztosítóknak kedvez, amelyekhez az új autók eladásánál a legtöbb szerződést közvetítik. Vagyis éppen a GVH által tavaly az autós biztosítások piacán folyó versenykorlátozás miatt összesen mintegy 6 milliárd forintra büntetett Allianznak és Generalinak.

A piacvezető biztosítók nem véletlenül igyekeznek minden követ megmozgatni pozícióik megőrzéséért, mert ha lassan is, de folyamatosan teret veszítenek. A piaci tortából tavaly többeknek a korábbinál kisebb szelet jutott. Az Allianz például a teljes biztosítási piac negyede helyett már csak 21,5 százalékát mondhatja a magáénak, az Aegonnak pedig a 2005. évi 10,5 százalékos piaci rész helyett be kellett érnie 9 százalék körülivel. A nagyok közül viszont még nagyobb lett az ING, részesedése 12 százalékról 14 százalékra nőtt, amiben az is közrejátszott, hogy 2006-ban lenyomta az egyszeri díjas életbiztosításokban évek óta favoritnak számító OTP Garanciát. Az évekig 5 százalékos piaci részt birtokló Uniqa pedig 6,5 százalékig kúszott fel.

Az idén azok domboríthatnak, akik rátelepednek a lakosság nem csillapuló hiteléhségére. Nem véletlenül fogalmazott úgy Kovács Zsolt, az ING Biztosító értékesítési ügyvezető igazgatója, hogy a hitelpiac lesz a biztosítók egyik kulcsa a növekedéshez. Tavaly óta például az új életbiztosítási szerződések harmada már hitelfelvételhez kapcsolódik az ING-nél, ami a biztosításokkal szembeni követelményeket is módosítja. Ha ugyanis az életbiztosításban felhalmozódó megtakarítás a forrása a tőketörlesztésnek, jó, ha előre tudja az ügyfél, mire számíthat. Ezért megnő a tőkegarancia jelentősége, sőt egyre nagyobb igény lesz a hozamgaranciára is. A biztonságnak ugyanakkor ára van, a hozamok nyilván kisebbek lesznek, mint az elmúlt időszakban, amikor a kockázatot vállalók - a kedvező piaci környezet miatt - rengeteget kereshettek. A hitelekben rejlő üzlet kiaknázására az Allianz és az Aegon nem elégedett meg a bankokkal kialakított partnerséggel, és tavaly már elindította önálló bankját, illetve pénzügyi vállalkozását.

HVG

Másféle kihívással is szembe kell nézniük a biztosítóknak, az egyes szerződéseknél tapasztalható erőfölényüket egyre kevésbé hagyják szó nélkül a felügyeleti szervek. Éppen a napokban hagyta helyben a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Fővárosi Főügyészség által az OTP Garancia Biztosító ellen indított perében született jogerős döntést, amely a biztosító egyes vállalkozói vagyonbiztosítási feltételeit tisztességtelennek s ezért semmisnek nyilvánította. Az OTP Garanciának így fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, amely rablás esetén a nyomozás megszüntetéséhez vagy a bíróság jogerős határozatához kötötte a kártérítést. Csak olyan határozatok bemutatását követelheti meg a biztosító - rögzítette az LB -, amelyek a biztosítási eseménnyel vagy a kár mértékével kapcsolatos adatokat tartalmaznak. Érvénytelennek nyilvánította az LB azt is, hogy a biztosító a biztosított vagyontárgy pótlását vagy helyreállítását szabta a kifizetés feltételéül, az ügyfelek ugyanis a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint szabadon rendelkezhetnek a biztosítási összeg felett. Az LB döntése azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy minden biztosítónál megszűnjön a jogsértő gyakorlat, ugyanis precedensjog hiányában erre nincs kényszer, ezért az ügyfeleknek, illetve a PSZÁF-nak kell résen lenni, ha efféle anomáliára bukkan.

A biztosítóknak fel kell készülniük arra is, hogy a 2010-től hatályba lépő Ptk. szerint várhatóan már nem lehet automatikusan felmondani egy biztosítási szerződést, ha az ügyfél késik a díjfizetéssel, hanem először - harmincnapos határidőt adva - fel kell szólítani a díj megfizetésére. Nemrég például egy ügyfélnek azért kellett egy új, a réginél 30 százalékkal drágább lakásbiztosítást kötnie, mert a biztosító díjfizetési késedelem miatt - előzetes értesítés nélkül - automatikusan felmondta szerződését. Persze éppen a lakásbiztosítások esetében előfordulhat, hogy a régi szerződés felmondása és az új megkötése az ügyfélnek is érdekében áll. Komoly hátrányt okozhat ugyanis, ha a biztosítási összeg nem követi az inflációt, miközben az ingatlan piaci értéke feljebb kúszik. A biztosítási összeg emelése nélkül ugyanis a kártérítés összege sem nő, így baj esetén nem fedezné a helyreállítás költségét.

PAPP EMÍLIA