A tavaly szeptember 15-éig a Nemzeti Nyomozó Irodához tartozó 176 fős adónyomozói részleg megszűnt, a munkatársak kétharmada a vámhivatalhoz igazolt át. Rajtuk kívül több mint kétszáz volt vámtisztet, határőrt, honvédet és egyéb szakértőt is felszippantott a Pénzügyminisztérium ellenőrzése alá tartozó új nyomozói centrum, amelynek felduzzasztását - a rendőrség fogyókúráztatásával párhuzamos - hevesen támadta az ellenzék.

A vámosok 4970 ügyet örököltek meg a rendőrségtől, amihez az utóbbi hét hónapban 5187 új társult. A nyomozások több mint felét csődbűntett miatt indították, a felszámolók feljelentésére. Ezek a legreménytelenebb esetek, hiszen mire az adott céget felszámolnák, sem papírjai, sem tulajdonosai, sem vezetői nincsenek. A vámnyomozók főképp arra büszkék, hogy nagyobb arányban dolgoznak saját információk alapján, mint rendőr elődeik. Míg ugyanis az átvett ügyek között csupán 46 olyan volt, amit a rendőrség hivatalból - s nem külső feljelentésre - indított el, a vámosok már 227 esetben kezdeményeztek büntetőeljárást saját "kútfőből". Az egyik legnagyobb informátor - az esetek mintegy negyedrészében - az adóhivatal, amelynek nincs nyomozati jogköre.

Az eddig is a vámosokhoz tartozó csempészet, természetkárosítás, vámorgazdaság bűntettekkel együtt az idén április végéig 13 ezer nyomozást indított a VPOP, ezekben 16,5 milliárd forintnyi eltitkolt közterhet és egyéb kárt gyanít, de 3,2 milliárdnyi kétes eredetű vagyontárgyat sikerült lefoglalnia. (Tavaly egész évben 70 ezer esetet derítettek fel, amelyekben az elkövetők közel 81 milliárd forint kárt okoztak, s a vagyonukból 12 milliárdot zároltak.) A titkosszolgálati eszközökkel folytatott nyomozásoknál alapszabály, hogy a hangszalagokat, fényképeket, jegyzeteket csak arra a célra szabad felhasználni, amire azokat engedélyezték. Vagyis ha a nyomozás adócsalás miatt indult, hiába derül ki egy lehallgatás során, hogy az elkövetők gyilkoltak, a hangszalag - új engedély híján - nem használható fel az emberölés bizonyítására.