HVG

Mindenki viselje rossz döntései következményeit - kivéve a rendőröket, a tűzoltókat és a katonákat. Nekik ugyanis - miként a fináncoknak, a fegyőröknek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak is - megengedné a kormány, illetve a parlament, hogy kiigazítsák korábbi tévedésüket. A dolgok mostani állása szerint ez szűrhető le az Országgyűlés előtt lévő különböző nyugdíjszabályok koalíciós támogatottságából. A parlamenti képviselők többek között az adócsomagba varrt magán-nyugdíjpénztári előírások változtatásáról, emellett önálló módosító törvényben a társadalombiztosítási (tb) nyugdíj-, továbbá az úgynevezett szolgálati nyugdíjszabályok módosításáról is tárgyalnak.

Az utóbbi van a legelőrehaladottabb stádiumban: zárószavazása október végére várható. A koalíciós többség pártolta az abban foglaltakat, így minden esély megvan például arra, hogy a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek magán-nyugdíjpénztári tag alkalmazottai 2010 végéig visszaléphessenek az állami nyugdíjrendszerbe (feltéve, hogy önként lettek tagok, és 2007 végéig legalább húsz év szolgálati viszonyt tudnak felmutatni). Azaz éppen azok kapnak majd újabb kedvezményt, akik nyugdíjügyben amúgy is számos kiváltságot élveznek (akár 25 év szolgálati idő után nyugdíjaztathatják magukat, egy évük néha másfelet ér, és az időskori ellátás a munkában töltött utolsó 365 nap keresménye alapján számítódik).

Mindezek fényében nem tűnt világtól elrugaszkodott ötletnek Szabó Lajos szocialista és Gegesy Ferenc szabaddemokrata képviselő az adócsomaghoz múlt kedden benyújtott közös indítványa, amely az 50. életévüket 2008. január 1-jéig betöltő civilekre is kiterjesztette volna a visszalépés lehetőségét. Másnap a parlament gazdasági bizottsága is rábólintott az indítványra, amihez az is lökést adhatott, hogy szakmai alapon a Pénzügyminisztérium (PM) jelen lévő képviselője is támogathatónak tartotta a javaslatot. A PM-ben korábban sem rejtették véka alá, hogy keresik a megoldást a magánkasszák azon önkéntes tagjai számára, akik nyugdíjazásukig csak rövid ideig (legfeljebb 20 évig) lehetnek pénztártagok, és emiatt, továbbá a kormányok által "menet közben" módosított feltételek következtében ráfizetnek, hogy nem maradtak a tisztán állami rendszerben (HVG, 2007. augusztus 4.).

Csakhogy az indítványt benyújtása után két nappal, múlt csütörtökön már vissza is vonták a képviselők. "A szocialista frakció sem a benyújtás előtt, sem azt követően nem tárgyalt a javaslatunkról, képviselőtársam pedig jelezte, hogy a szabaddemokraták nem támogatják az indítványt" - indokolta a visszalépés megengedésétől való visszalépést a HVG-nek Szabó Lajos. Sajtóértesülések szerint Kóka János SZDSZ-elnök ágált a múlt szerdai kormányülésen a képviselők indítványa ellen, amihez Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is csatlakozott. Hivatalosan egyébként az adócsomag módosító javaslatairól első körben csak lapzártánk után, október 24-én tárgyal a kormány. Egyébként a Szabó-Gegesy-páros visszakozása ellenére is előfordulhat, hogy mégis a kabinet elé kerül a javaslat, amennyiben a visszavont indítványt más képviselő a nevére venné, és elegendő bizottsági támogatást kapna.

Ellenzi a visszautat a nyugdíj és időskor kerekasztal (nyika) is - közölte múlt csütörtökön az MTI-vel Holtzer Péter nyika-elnök, többek között azzal érvelve, hogy a kiskapunyitás alááshatja a jövőbeli változtatások hitelességét, továbbá rossz üzenet lenne, ha az egyéni döntések hátrányos következményeit a többi adó- és járulékfizetőnek kellene átvállalnia. Csakhogy amikor valaki önként belépett a pénztárba, addigra esetleg 2-3 évtizeden át fizetett a tb-kasszába, s az így szerzett jogosultságát elveszítette. Emellett az egyéni hátrányok részben a kormányok döntései következtében alakultak ki. Az Orbán-kormány megtorpedózta a tagdíjmérték eredetileg elfogadott emelését, és visszavonta azt a garanciát is, ami szerint legalább 15 évi pénztártagság után a tb-szabályok szerint számított nyugdíj negyedét mindenképpen megkapták volna a vegyes rendszert választók. A Medgyessy- és a Gyurcsány-éra pedig azzal rontotta a magánkasszákból származó várományok viszonylagos értékét, hogy a 13. havi ellátás bevezetésével felértékelte a tb-nyugdíjat. Az a különös helyzet áll fenn tehát, hogy a szerződő felek egyike - az állam - tetszés szerint módosíthatja a feltételeket, miközben a másik - a magánszemély - nem állhat el a kontraktustól. Mindenesetre a nyika múlt heti állásfoglalása ellentmond a kerekasztal honlapján fellelhető egyik júniusi dokumentumnak. E szerint ugyanis "a hozzászólók általában a visszalépési opció átmeneti időre való megnyitását támogatták". A nyika-tagok a dokumentum tanúsága szerint a visszalépés jelenlegi rendszerének meghosszabbítását ellenezték. (Most az léphet vissza a második pillérből az elsőbe, aki 10 évnél rövidebb ideig volt pénztártag, magánkasszás számított járadéka pedig nem éri el a tb-nyugdíj negyedét. Ám erről nem az aktív időszakban, hanem a nyugdíjba vonuláskor lehet dönteni, azaz olyankor, amikor az ember már pontosan képben van arról, hogy a tisztán állami vagy a vegyes rendszer előnyösebb-e neki.)

Nem jönne jól a visszalépés a magán-nyugdíjpénztáraknak sem. Elvégre minél több pénzt kezel egy szektor, annál nagyobb a presztízse, ráadásul költségeik a kezelt pénz arányában limitáltak, azaz magasabb tagdíjbevétel mellett lazábban intézhetik a kiadásaikat. Jelenleg 2000 milliárd forintra rúg a 2,7 millió pénztártag összegyűlt pénze, s működésre, likviditási tartalékra a magánnyugdíjpénztárak 2008-tól legfeljebb 4,5 százalékot vonhatnak le a tagdíjakból. Becslések szerint ha a magánpénztári tagsággal rosszul járt 140-150 ezres tábor minden tagja visszalépne, mintegy 100 milliárd forinttal apadna a kasszáknál lévő summa, s így évente 4,5 milliárddal kevesebbet költhetnének a pénztárak. Ez azonban rövidlátó szempont, hosszabb távon a kasszáknál okozhat majd konfliktust, hogy sokan becsapottnak érzik magukat az alacsony járadék miatt.

MOLNÁR PATRÍCIA