Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Január 1-jével megváltozott több természetbeni juttatás adómentes értékhatára: a munkáltató által biztosított étkeztetés adómentes határa hideg étkeztetés esetén 6 ezer forintra, meleg étkeztetés esetében 12 ezer forintra nőtt, iskolakezdési támogatást pedig a minimálbér 30 százalékáig (20 700 forint) lehet adómentesen adni.
Kibővült a művelődési intézményi szolgáltatások adómentes köre, minden előadóművészi tevékenység beletartozik. Ennek köszönhetően az úgynevezett kultúra utalvány egyebek között felhasználható színház, koncert és mozijegy vásárlására, továbbá könyvtári, múzeumi és állatkerti belépők és közművelődési intézmény által nyújtott oktatás kiegyenlítésére is.
A munkáltatói hozzájárulások esetében a nyugdíjpénztári befizetések adómentes határa továbbra is a minimálbér (2008. január 1-jétől 69 ezer forint) 50 százaléka, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak esetében azonban az adómentes határ 20 százalékról a minimálbér 30 százalékára emelkedett.
Módosult a munkáltatói befizetések rendje is; lehetőséget biztosítanak a cégeknek arra, hogy egy összegben, visszamenőleg is - maximum 3 hónapra, például a próbaidő lejárta után - befizethessék a juttatást a munkavállaló számára, ha az illető átadta a pénztártagi jogviszonyát igazoló okiratot. Az adómentesen adható béren kívüli juttatások összege nem változott, adóalapnak csak a 400 ezer forintot meghaladó rész számít, figyelemmel a munkáltatónál eltöltött napokra.
A munkáltatók adminisztrációs terheit csökkenti, hogy az adóköteles béren kívüli juttatások adóját a korábbi évek rendelkezéseivel szemben nem havonta, hanem az adóévet követő év májusában kell teljesíteniük, bevallaniuk és megfizetniük.
A sportolást - a minimálbér erejéig - tavaly kormányrendelettel visszahelyezték az adómentesen igénybe vehető kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások körébe. Ezzel összefüggésben a PwC megjegyzi: ha az önkéntes egészségpénztári tag magánszemély olyan szolgáltatást vesz igénybe, amely nem tartozik az adómentes körbe, akkor január 1-jétől az igénybe vett termék, szolgáltatás értéke után nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot is neki kell megfizetnie.
