Erika
Az 1997-ben alakult és 2001-óta nem működő Bt-met szeretném megszüntetni. Minden évben a kötelező adózásokat rendezem. Milyen ellenőrzésnek lehetek kitéve, és mennyi időre visszamenőleg kérhetnek ellenőrzésre adatokat?

Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.Ezek szerint 2008. évben csak a 2002. január 1. után történt adott bevallásokat ellenőrizheti és szankcionálhatja az APEH, de bekérhet egyes, korábbi időszakra vonatkozó adatokat is, ha annak hatása lehet a vizsgált időszakra. 
 
Kati
Belföldi adóalany Kft. családi házak építéséhez romániai építőipari cégtől szolgáltatást vesz igénybe (alvállalkozóként szerződik velük). A romániai cégtől kapott euróban kiállított számlát hogyan kell kezelnem a 2008-ban hatályos áfatörvény szerint? A romániai cég sem székhellyel, sem telephellyel nem rendelkezik Magyarországon.

A helyes válaszhoz többet kellene tudni arról, hogy milyen alvállalkozói tevékenységet végez a román cég, azt ténylegesen hol végzi, milyen hosszú annak az időtartama. Nem a telephely a meghatározó. Ha az építési munkát ténylegesen Magyarországon végzik, akkor a munkavégzés az ÁFA területi hatálya alá tartozik. Tekintettel arra, hogy Magyarországon adóköteles tevékenységet csak adószám birtokában lehet végezni, ezért valószínű, hogy a román cégnek adószámot kellene kérnie az APEH-től. Ha a számla nem valós, akkor azt befogadni sem lehet.

Pólya Zoltán
Most evába lépő egyéni vállalkozó vagyok, akinek van főállása is. Nem tudtam még kideríteni pontosan, hogy mikor kell befizetni az adót. Mi van akkor, ha egy számla kiegyenlítése hónapokat késik? Minden negyed évben kell bevallást készíteni/küldeni, függetlenül attól, hogy volt e bevétel? Tehát, ha nem volt bevétel, akkor is kell bevallást adni?

Az evaelőleget évközben a negyedéveket követő hó 12-napjáig kell megfizetni, december 20-ig az éves adó várható összegére ki kell egészíteni az adóelőleget. Ha a fizetett előleg és a tényleges EVA között van különbség, akkor azt – a bevallás benyújtásának határidejéig - a tárgyévet követő február 15-ig kell megfizetni. 
Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozási (gazdasági) tevékenységükkel összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított áfát is. Egyéni vállalkozóként a pénzforgalmi szemlélet érvényes. EVA fizetésekor azokat a számlákat kell figyelembe venni, melyeket:

• az adott negyedévben bocsátott ki és azt ki is fizették,
• az adott negyedévben bocsátott ki, de azt nem fizették ki, és a teljesítéstől számított 30 nap eltelt,
• az előző negyedévben, a negyedév vége előtt 30 nappal bocsátott ki, és azt nem fizették ki az előző negyedévben. EVA bevallást évente csak egyszer, a tárgyévet követően február 15-ig kell elkészíteni és benyújtani az APEH részére.

A járulékokat az EVA alap 4 százaléka után negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező eva adózó egyéni vállalkozó.

Simon Tibor 
Húsz éve alakított gmk most Kkt-ben családi vállalkozásként hárman a feleségem, a fiam és én dolgoztunk. Megöregedvén három éve nyugdíjba mentünk és a fiam viszi tovább a vállalkozást. Minimális (3.000 Ft) tulajdonrésszel tagok maradtunk de nem veszünk részt a munkában. Most a könyvelő értesítette a fiamat, hogy utánunk is kell fizetni társadalombiztosítási járulékot. Kérdésem, hogy ez lehetséges, mert a mai napig nem tudtam ezt felfogni.

Ez nem így van. Ha Önök nem vesznek részt a KKT munkájában, nem terhelheti Önöket semmilyen járulékfizetés. A társadalombiztosításról szóló törvény szerint csak az minősül társas vállalkozónak, aki tagja egy társaságnak és annak tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.
 
Zelei József 
Szeretnem megkérdezni, hogy külföldi állampolgárnak (Anglia) a magyarországi bérbeadott lakása után hány százalék adót kell fizetnie. Vagyis miként kell adóznia a jövedelem után?
 
A bérbeadási tevékenység megkezdése előtt a magánszemélynek a lakhelye szerint illetékes adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 08T101-es bejelentkezési lapon, ahol a tevékenység folytatásához szükséges adószámot megkapja. Az adózásra két lehetősége van:
• Különadózó jövedelemként veszi figyelembe a bérbeadásból származó bevételét. Ebben az esetben költségek érvényesítésére nincs lehetőség. Az adó mértéke 25 százalék.
• Az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok figyelembevételével határozza meg az adózó a bevétel jövedelemhányadát.
- 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka lesz a jövedelem és az összevont adóalap részét képezi. Az adót az adótábla szerint kell kiszámítani és megfizetni.
- tételes költségelszámolás esetén kizárólag a tevékenység folytatása érdekében felmerült, számlával igazolt költségeket lehet érvényesíteni. Az így meghatározott jövedelem szintén az összevont adóalap részét képezi és az adótábla szerint adózik.

A különadózó bérbeadási tevékenységből származó jövedelem után fizetendő 25 százalék adót vagy a kifizető állapítja meg, vonja le, vagy - amennyiben a kifizető nem vonta le -, akkor a magánszemélynek kell megfizetnie a negyedévet követő hó 12-éig. Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is felmerülhet, ha Ön adózási szempontból belföldinek minősül (tartózkodási kártyával rendelkezik) és e tevékenységből származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot. A hozzájárulás mértéke 14 százalék és a hozzájárulás-fizetési felső határa 450 ezer Ft.

 Kiss Józsefné
Adószámos őstermelő erdőtelepítési támogatást kapott 2007. évben a telepítéshez költségszámlákat állítólag nem lehetett lekönyvelni. Bevétel-e az utólagosan kapott támogatás?

A vonatkozó APEH állásfoglalás szerint az erdőtelepítés címén folyósított támogatások nem kötődnek konkrét költségekhez vagy fejlesztési kiadásokhoz, ezért azokat a folyósításkor bevételnek kell tekinteni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás összegével a bevételi értékhatár megemelkedik.
  
Petró Lívia
Uniós állampolgárként vagyok egy Kkt. ügyvezetője (két tag van, a másik tag magyarországi főállással rendelkező uniós állampolgár). A cégnek nincs alkalmazottja, a munkavégzést személyesen végeztem tagi bérezés ellenében, a megfelelő adó- és járulékok kifizetésével (a másik tag a társaság részéről csak az osztalékban részesül). 2008. február 1.-től uniós külföldi kft. ügyvezetője leszek főállásban, a megfelelő jövedelemadót és járulékokat az illető Kft. fogja fizetni. Továbbra is végzem a magyarországi munkákat is saját magyarországi cégemben, alkalmazott nélkül. Kérdésem, hogy ez esetben felmerül-e bármilyen szja, valamint járulékfizetési kötelezettség (és milyen feltételekkel), vagy a Magyarországon szerzett jövedelem osztalékkal is kivehető, figyelembe véve, hogy egy másik uniós tagállamban szja, valamint a járulékok, tb részemre-kifizetésre kerülnek.

Ha Ön heti 36 órát meghaladó EU-s munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a ténylegeses elért jövedelem után csak szja-t kell fizetnie. Ha nincs jövedelem felvét, akkor adóznia sem kell. Nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie jövedelem felvét esetében sem, ha nem minősül belföldinek. Belföldinek akkor minősül, ha a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon. Az 1.950 Ft/hó tételes EHO-t viszont fizetnie kell a Kft-nek minden hónapban az Ön személyes közreműködése miatt. Az adózott eredmény ezt követően osztalékként kivehető, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabályok szerint.

Sánta Erzsébet 
Engem kifejezetten az 56-os kérdésre adott válasz érdekelne, csak nem tudom, hol kell keresni a választ?
A válasz itt található meg:

Megismételve pedig:
Évközben csak az adójóváírás érvényesítéséről szóló nyilatkozat megtétele esetében lehet megkapni az adójóváírást. Az adójóváírás évközben – hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz – csak előleg, mert az éves adóbevallásban kell pontosan meghatározni a végleges összeget. Az adójóváírás számítása egyébként bonyolult, mert az nemcsak a bérjövedelemtől függ, hanem a külön adózó jövedelmek (például: osztalék, bérbeadásból származó jövedelem, ingó vagyontárgy értékesítése, árfolyamnyereség, stb.) is részét képezik az éves összes jövedelemnek. Célszerűnek tűnik a nyilatkozat aláírása, ha előreláthatóan nem lesz külön adózó jövedelmük, illetve annak nagyságrendje nem jelentős. Az Adózónán keressék meg a bérkalkulátort, és azzal – havi szinten - kiszámolható az adójóváírás összege.