Fontos még az is, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkavállalót a munkaszerződés megkötésekor a munkarendről, munkabér elemeiről, bérfizetés napjáról, munkába lépés napjáról, rendes szabadság szabályairól, felmondási idő szabályairól, hogy van-e kollektív szerződése és hogy működik-e szakszervezet, üzemi tanács. Ezt a tájékoztatást 30 napon belül írásba is kell foglalni. A munkaszerződésben még fel kell tüntetni a felek nevét (megnevezését) és lényeges adatait.

Egyéb kérdésekben is meg lehet állapodni. A lényeg, hogy a jogszabállyal ellentétes ne legyen kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít meg. Ilyen témakörök: béren kívüli juttatások, prémium, bónusz szabályai, versenytilalmi kikötés és annak ellentételezése, egyéb bérelemek, felmondási idő és végkielégítés, mentesítés szabályai.

A színlelt szerződésről akkor beszélünk, ha polgári jogi szerződésnek tüntetnek fel egy munkaszerződést. A leglényegesebb elhatárolási pontok a következők lehetnek:   a személyes közreműködés, az alá- és fölérendeltség, az irányítási és utasítási jog megléte, az eszközök nem a munkát végző tulajdonában vannak, a feladat munkakörként történő meghatározása. A Munkaügyi Felügyelők a polgári jogi jogviszonyt átminősíthetik munkaviszonnyá. Ebben az esetben bírságot is kiszabhatna, tudomásom szerint az elmúlt 2 évben mintegy 200 ilyen eljárás volt folyamatban.