Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) honlapjánnemrégiben megjelent a közbeszerzési törvény módosító javaslata. A közbeszerzési albizottság a Közbeszerzések Tanácsa, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság vezető munkatársai, illetve az érintett szakmai szervezetek bevonásával tárgyalta a javaslatot, azzal a céllal, hogy célszerű módosítására még a parlamenti benyújtás előtt sor kerülhessen.
   
Az új szabályok szerint a közbeszerzési hirdetményeket a Közbeszerzések Tanácsának kell nyilvántartania. Göndör István, az albizottság elnöke javasolta, hogy készüljön számítás arról, ez mennyibe kerül. A javaslat megengedné, hogy az ajánlatkérő választott bíróságot kössön ki az esetleges későbbi jogviták rendezésére, ugyanakkor kimondja azt is, hogy nem lehet érvénytelen az az ajánlat, amelynek a benyújtója nem vállalja a választott bíróságot. A többségi vélemény az lett, hogy az ilyen eljárásoktól idegen a választott bíróság.
   
Több kategória pontos definiálását javasolták az albizottság tagjai, illetve a szekértők. A módosítás bevezetné a külső erőforrás fogalmát, amelynek a rendelkezésre állását az ajánlattevőnek igazolnia kell. Ugyanakkor szerepel a törvényben az alvállalkozó és a harmadik személy igénybe vétele is. Mindhárom fogalmat - külső erőforrás, alvállalkozó, harmadik személy - pontosan körül kell írni, mert azok egymásba folyhatnak - hangzott a javaslat. A hiánypótlást csak formai okokból engedné meg a módosító javaslat. Ez jobb a mai parttalan hiánypótlásnál, de körül kell írni, hogy mi számít formai oknak. Hasonlóan pontatlannak tartották a jelen lévő képviselők a kirívóan alacsony ajánlat meghatározását. Ilyennek számít az, amely az ágazati kamarai ajánlásban meghatározott bérnél és annak közterhénél kisebb összeggel kalkulál. Megfogalmazták: kerüljön be a szövegbe az, hogy szakmai vagy
társadalmi kamaráról van szó, illetve melyik időpontra vonatkozó ajánlást kell figyelembe venni.