| Kik voltak a válaszadók? |
| A telefonos megkérdezéses felmérést 2007. június 14-17. között végezték. Az 500 megkérdezett nem, életkor, településtípus és régió szerint reprezentálta a 15 évnél idősebb magyarországi lakosságot. |
A felmérésről készült közlemény szerint a reprezentatív kutatásban részt vett 500 ember magyarként azonosította a Kékkúti Ásványvizet, míg ugyanezen márka másik nevét, a Theodora Quellét kétharmaduk külföldinek gondolta. Árulkodó a Soproni és a Dreher magyar gyártású sörök besorolása is. Mindkét gyár nagy nemzetközi cégek birtokában van, a megkérdezettek többsége viszont a Soproniról úgy tudja, magyar, míg a Dreher csak hatoduk szerint hazai.
A felmérést végző intézetek egy kitalált márkával tesztelték, mekkora jelentősége lehet a magyar hangzású elnevezésnek a nemzetiségi besorolás során. A "hortobágyi krémdesszert" az előzetes várakozásoknak megfelelően meg is kapta a magyar címkét. A kutatás azon túl, hogy ismerős márkák besorolására kérte a 15 év feletti válaszadókat, azt is megpróbálta felmérni, milyen előnyökre számíthatnak a magyarként azonosított termékek és milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben a fogyasztóknak.
A megkérdezettek többsége törekszik arra, hogy magyar terméket vásároljon. Állításuk szerint így is cselekednek mindaddig, amíg a hazai árucikket nem érzik gyengébb minőségűnek a külföldi konkurencia termékénél. A felmérésből kiderült az is, hogy a megkérdezettek nagy többsége elvárja, hogy az országban készítsék el reklámfilmjüket is. A felmérés szerint a magyar lakosság nem feltétlenül érezi rosszabbnak a magyar termékeket, és hajlandó lenne akár támogatni is azokat. Ugyanakkor nehezebben azonosítja be a fogyasztó a magyar termékeket, ebben leginkább a tradíció ad támpontot.
