© AP

Meglepődve fogadta több szolgáltató, köztük az Erste Befektetési Zrt. számos ügyfele a brókercégek által az elmúlt hetekben postázott levelet, amely zsebeikben kutakodó kérdőívet rejtett. A kuncsaftok jövedelmi viszonyát, vagyoni helyzetét is firtató tesztet a befektetési társaságok indoklása szerint a befektetési szolgáltatásokról tavaly elfogadott törvény alapján kell kitölteni, és a február elsejétől kötött szerződéseknél alkalmazzák. A szolgáltatónak ugyanis minősítenie kell az ügyfeleit, meg kell határoznia, hogy az adott termék, szolgáltatás alkalmas, illetve megfelelő-e számukra.

Ezért a törvény szerint kell felmérnie - egyebek között - a kockázatviselő képességüket, s ennek során rá kell kérdeznie vagyoni, jövedelmi viszonyaikra is. E nélkül ugyanis munkatársai nem adhatnak befektetési tanácsot, és nem kezelhetik az ügyfelek különböző befektetési eszközökből álló portfólióját sem. Ezt éppen a befektetők védelmében tiltja meg a pénzügyi eszközök piacának egységesítéséről 2004-ben elfogadott uniós irányelv - angol nyelvű rövidítéssel MIFID - alapján hozott törvény. A jogszabály előírja azt is, hogy a kevésbé képzett, lakossági ügyfélnek besorolt klienseket - a minősítésen felül - részletesebben kell tájékoztatni is.

Az ügyfelek kockázatviselő képességét vizsgálva a szolgáltatók olyan kérdésekre is választ várnak, mint az, hogy: "Mekkora a havi rendszeres nettó megtakarítása, mi a bevételének forrása, rendelkezik-e egyéb vagyonnal?" Ez utóbbi esetében több felkínált összegsávon belül kell kiválasztani a meglévő készpénztartalék, a befektetett eszközök és az ingatlanok értékét.

Tolakodónak tartotta a kérdéseket több kuncsaft, mert szolgáltatójuk eddig nem térképezte fel a vagyoni és jövedelmi helyzetüket a megbízások befogadása előtt. Már csak azért sem értették a kutakodás célját, mert úgy tartották, a szerződésekben amúgy is rögzítik a felek jogait, a kockázatvállalás megosztását. "A befektetési szolgáltatónak az új törvény szabályait kell követnie, ha ugyanis egy ügyfele bepanaszolja, mondván, rossz tanácsot kapott, és ebből kára származott, akkor nemcsak azt vizsgálják, mi van a szerződésben, hanem azt is, hogy betartotta-e a jogszabályban előírt tájékoztatási és ügyfélminősítési kötelezettségét" - indokolta a HVG-nek Farkas Yvette, az Erste Befektetési Zrt. vezető jogtanácsos-helyettese, miért van szükség a tesztre.

A törvény rögzítette azt is, mire kell rákérdezniük a befektetési szolgáltatóknak, viszont a kérdések megfogalmazását már a brókercégekre és a bankokra bízza. Az Erste brókercége a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) által kialakított típustesztet küldte ki, amely a jogász szerint figyelembe veszi az ügyfelek érdekeit is. A jövedelmet például nem kell pontosan meghatározni, hanem a felkínált értéksávok közül kell választani, ugyanígy a vagyoni helyzet feltérképezésénél is elfogadják, ha üzletfelük sávosan határozza meg a rendelkezésre álló készpénz vagy az ingatlantulajdon értékét, a havi megtakarítások összegét pedig "változóként" is feltüntetheti, míg a jövedelem forrásaként az "egyéb" is megfelelő válasz.

A szövetség által javasolt teszt alapján készített kérdőívet alkalmazza majd a Raiffeisen Bank is, mondta a HVG-nek Selmeczi Péter jogtanácsos, de a törvény átmeneti szabályainak megfelelően január elsejétől egyelőre csak az új ügyfelekkel tölteti ezt ki. "Az uniós irányelv lehetőségként kínálja az ügyfél rendszeres jövedelmének, vagyoni helyzetének vizsgálatát, ami a magyar jogszabályba kötelező elemként került be" - idézte fel a bank jogásza. A törvényt beterjesztő Pénzügyminisztériumban a HVG kérdésére a jogszabály adott passzusaihoz fűzött korábbi indoklást elevenítették fel, amely szerint azért van szükség az ügyfél jövedelmi helyzetére vonatkozó információkra, hogy a befektetési vállalkozás a kliens céljaival, kockázatviselő képességével és hajlandóságával összhangban álló szolgáltatást kínálhasson.

Az adatvédelmi biztos nem kifogásolta a befektetési szolgáltatásokról hozott törvényben szereplő tájékozódási előírásokat, miután az információkat elsődlegesen a befektetők érdekében gyűjtik és értékelik. Holott a tesztben megjelölt információk megadása lényegében kötelező, hiszen elmaradásuk esetén a szolgáltatók megtagadhatják a szerződéskötést. Megfelelőnek tartották a BSZSZ típustesztjét is, mondván, az nem követel túlzott adatszolgáltatást az ügyféltől. Ha viszont a jövőben azt tapasztalják, hogy az egyes befektetési vállalkozások jelentősen eltérő tartalmú és túlzott mértékű adatokat igényelnek az ügyfelektől, illetve jogosnak bizonyulnak az evvel kapcsolatos állampolgári panaszok, a majdani adatvédelmi biztos valószínűleg egyeztetést kezdeményez egy egységes tartalmú formanyomtatványról - jelezték az irodában.

A kérdőívek biztosan eltérnek majd egymástól, hiszen már most találni olyat, amely nem kíméli az ügyfelet, s pontos összeget kér különböző befektetéseiről, sőt az utolsó két év jövedelméről is részletes beszámolót igényel. Lesznek olyan pénzintézetek is, amelyek az anyabank gyakorlatát követik majd. Az UniCredit Banknál elmondták, hogy a csoport európai szabványkérdőívét használják majd az ügyfelek befektetésekkel kapcsolatos ismereteinek, pénzügyi helyzetének felmérésére. Az adatlapot a jövő héten postázzák ki a vállalkozói partnereknek, a lakossági ügyfelek pedig az első februári tranzakció alkalmával tölthetik ki a fiókokban.

Miután a kérdőív vagyoni helyzettel foglalkozó kérdéseire csak akkor kell az ügyfélnek válaszolnia, ha igényt tart befektetési tanácsadásra, fontos, hogy a befektetési szolgáltatók azonos módon értelmezzék, mi számít tanácsadásnak, s mi csupán termékajánlatnak. Csakhogy van olyan bank is, ahol úgy vélik: önmagában már az is tanácsadásnak minősülhet, ha a banki tisztviselő egy befektetési alapot ajánl. "A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete éppen ezért állásfoglalást készít elő, amely hamarosan megjelenik a felügyelet honlapján" - tájékoztatta a HVG-t Binder István, a PSZÁF szóvivője. Eszerint például egy fiókba ismeretlenül beeső új ügyfél érdeklődésére adott ajánlat nem számít befektetési tanácsnak.

A befektetési célú biztosítást választóknak viszont a jövőben sem kell számítaniuk kényes kérdésekre, annak ellenére sem, hogy a biztosítók ügynökei sokszor befektetési tanácsadóként lépnek velük kapcsolatba. A biztosításba csomagolt befektetési egységekre ugyanis nem vonatkozik az uniós irányelv. Mielőtt azonban a kuncsaftok csak a jó oldalát látnák annak, hogy elmarad a zsebben turkálás, nem árt észbe vésniük, hogy - szemben a brókercégek és bankok klienseivel - ők aligha fordulhatnak bírósághoz rossz befektetési tanácsra hivatkozva, ha csalódást kelt több évre lekötött pénzük hozama.

Papp Emília