Egy kovácsoltvas kerítés sodorta bajba azt az újfehértói vállalkozót, aki az egyik áldozata lett két ifjú adórevizor, B. Attila és G. Péter által kitalált fiktív adó-ellenőrzési sorozatnak. "Szabályos idézést küldtek ki, a férjem a könyvelőjével együtt ment be az adóhivatalba, semmi sem utalt csalásra. A revizorok elmondták, hogy lakossági bejelentésre indították a vagyonosodási vizsgálatot. Elhittük, hiszen nemrég építettünk új kerítést, és egy kistelepülésen sok az irigy" - mesélte a HVG-nek az egyik becsapott vállalkozó felesége.

A simlis adóellenőrök a hasonlóképpen beijesztett kuncsaftoknak azt mondták, némi fizetség ellenében el lehet kerülni a vizsgálatot. A "kerítéses" vállalkozó például 3 millió forintot adott át a nyíregyházi M. Péternek, aki közvetítést vállalt. Szerencséjére a bűnözők lebuktak, hiszen összesen 9 milliót követeltek tőle, hogy nem létező ügyét elsimítsák. Nyilván nem a kerítés ér ennyit, hanem attól félt, amit esetleg még találhatnak. Egy másik újfehértói vállalkozónak 4 milliója bánta a fiktív adóellenőrzést. Neki Ú. Zsolt Zoltán ügyvédi irodájában kellett átadnia a pénzt. A revizorokkal összejátszó, "rugalmas ügyintézést" ígérő ügyvéd jól ismerte a dörgést, hiszen tavaly őszig ő is az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának munkatársa volt, állítólag a főnökei megelégedésére. A rendőrség mindenesetre Ú. irodájában csapott le január közepén, amikor az újfehértói vállalkozó átadta a pénzt, és távozni készült, ám azt nem tudni, hogy a vesztegetőt beszervezték-e.

A tejelni hajlandó vállalkozókat egyébként a pillanatnyilag munkanélküli, szintén újfehértói P. Csaba és a nyíregyházi S. Ferenc Zsolt hajtotta fel. Ügyesen, hiszen a leleményes csalók néhány hét alatt 7,3 millió forintot zsákmányoltak a beijedt adózóktól, akiktől összesen 13,3 milliót követeltek, ha az "ellenőrzések" leállítása sikeres lesz. A fiatalemberekből álló bűnbanda most már előzetes letartóztatásban ül: a két revizort hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással tettesként, a többieket bűnsegédként gyanúsítják. Nem gyanúsíthatók viszont bűncselekmény elkövetésével a bepalizott vállalkozók, jóllehet vesztegetni is hajlandók lettek volna azért, hogy megússzák a rettegett vagyonosodási ellenőrzést, ami hűen tükrözi a magyar adózási morált. "Ha egy bábut leszúrnak, hiába hiszik az elkövetők, hogy igazi embert öltek meg, nem gyanúsíthatók gyilkossággal" - magyarázta a HVG-nek kissé morbid példával a jogi helyzetet egy szakértő. Attól azonban tarthatnak a becsapottak, hogy - mivel elárulták, van mit takargatniuk - ezután igaziból rájuk száll az APEH.

Ám a történet igazi pikantériája az, vajon hogyan fordulhat elő, hogy el lehet játszani egy hamis adóellenőrzést. Ezután bárkiben, aki idézést kap az adóhatósághoz, felmerülhet a gyanú, hogy csalás áldozata lehet. Hogy rendszerhiba van-e az adóhivatal működésében, vagy a szabolcsi bűncselekmény-sorozat egyedi eset, még nem tudni, de az APEH átfogó vizsgálatot ígér. Ennek része kellene hogy legyen az épp a vagyonosodási vizsgálatok ürügyén sebtében felvett több mint 2 ezer új revizor is, akiknek nyilvánvalóan nemcsak szakmailag, hanem erkölcsileg is alkalmasnak kellene lenniük e munkára.

Addig is Tóth Gábor György, az észak-alföldi adóigazgatóság sajtóreferense a HVG érdeklődésére leszögezte: az adóellenőrzések nem idézéssel, hanem értesítéssel indulnak. Az értesítésben az APEH pontosan közli, hogy ki, mikortól, hol, milyen adónemben, milyen időszakra, milyen típusú ellenőrzést végez, és azt is, hogy a vizsgálat az adóhivatalban vagy a vállakozó székhelyén indul-e. Hogy az ellenőrök valóban jogosultak-e a revízióra, azt a megbízólevelükből lehet kontrollálni, amit szintén osztályvezető ír alá. Jóllehet a "szenvedő" alanyokat nem az ellenőrzési osztály választja ki, a vizsgálattal kapcsolatos valamennyi iratot (értesítést, idézést) ugyanaz az osztályvezető szignálja, ami megkönnyíti az esetleges csalást.