Tavaly a cégek és az ügynökségek több mint 13,78 milliárd forintot költöttek címzett küldemények küldésére, míg a címzetlenekére 9,24 milliárd forintot: 2006-ban ez a két összeg 13,16 milliárd és 7,38 milliárd forint volt. A telemarketingre költött összeg 1,96 milliárd forintról 3,62 milliárd forintra nőtt egy év alatt, s több mint a duplájára, 2 milliárd forint bővült az email marketingre fordított pénz. A mobil marketing továbbra is az utolsó a költések között: 2006-ban erre 521 millió, tavaly pedig 741 millió forintot költöttek.

Az adatbázis menedzsmentre fordított összeg 2007-ben 1 milliárd forinttal, 5,73 milliárd forintra emelkedett.Skriba Judit, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja elmondta, tavaly a magyar piacon összesen több mint 222 milliárd forintot költöttek reklámra, míg 2006-ban 205 milliárd forintot. Két évvel ezelőtt a reklámköltésen belül a dm-re 14 százaléknyi, míg tavaly 15,8 százaléknyi összeget költöttek. A reklámköltésből egyre nagyobb rész jut a helyi újságokra, rádiókra és televíziókra, illetve az ingyenes lapokra.
   
Az elmúlt évben a legnagyobb részt, 33,7 százalékot a televíziós, míg 30,5 százaléknyi pénzt a nyomtatott sajtóreklámra fordítottak. A legkevesebbet, 0,4 százaléknyit pedig a mozi reklámokra. Az internetes hirdetésekre 6,3 százalék, a rádiósra 4,3 százalék, míg a közterületire 9 százalékot fordítottak a reklámozók. A dm-költés 18 százalékát az FMCG terméket gyártó cégek (fast moving consumer goods - gyorsan forgó fogyasztási cikkek) költötték el tavaly. További 17 százalékát a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, 13 százalékát a kiadói és nyomdai, 8 százalékát az egyéb ipari tevékenységet végző cégek, 10 százalékát a jármű- és üzemanyag kereskedők, 9 százalékát a pénzügyi és biztosítói szolgáltatást nyújtók, 5 százalékát a postai és távközlési cégek, 3 százalékát a szállításban érdekelt szervezetek, 1 százalékát a szálláshely- szolgáltatók és vendéglátók, míg 16 százalékát az egyéb szolgáltatók költötték dm-re.

Skriba Judit kérdésekre válaszolva elmondta: a legdinamikusabban az internetes hirdetésre fordított összeg nőtt tavaly, több mint 44 százalékkal. Az eseményen közölték, hogy a dm-ágazatban több mint 6 ezer alkalmazott dolgozik. A felmérés kimutatta: a megkérdezettek legnagyobb hányada szerint a dm-piaci szereplők mindössze 50-60 százaléka használja legálisan az adatbázisokat. Az arány egy év alatt mintegy 10 százalékpontot romlott. Hivatal Péter ezzel kapcsolatban kifejtette: szerinte sokkal jobb ez az arány, a tisztulás folyamatos a dm szakmában. Úgy vélte, a kutatás során nyilatkozók azért tették 50-60 százalékra az illegalitási arányt, mert más dm-cégekről azt gondolják, hogy nem tudják megfizetni a legális adatbázisok egyre növekvő árát. Ez összefügg az általános piaci pesszimizmussal is.

A felmérések szerint a címzett küldemények több mint 80 százalékát nézik meg az emberek, míg a címzetlenek 63 százalékát. Az idén májusban a TeleData Kft. és a Magyar Posta támogatásával készített reprezentatív felmérést a DMSZ megbízásából a Szonda Ipsos számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés alapján végezte. A kutatás során 300 olyan cégképviselőt kérdeztek meg, ahol önállóan vagy ügynökségen keresztül folytatnak direkt marketing tevékenységet. A megkérdezettek között volt 100 ügynökségi képviselő is.