A pénzügyi válság elérte Európát, és most már a legsérülékenyebb feltörekvő országok felé tart. A krízis már javában dúl Spanyolországban, Portugáliát pedig még csak most kezdi fojtogatni. A többi skandináv országnál sebezhetőbb Dániában a cégek a gazdasági fejlődés ütemének visszaesésétől, valamint a csökkenő árrésektől szenvednek. Annak ellenére, hogy pillanatnyilag a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) jól kezelik a válságot, a balti országokban, dél-afrikai országokban és Vietnamban emelkedik a hitelezési kockázat.  Az utóbbi három helyen a rossz külkereskedelmi mérleg és a gazdasági fejlődés lassulása okoz gondokat.

A dél-afrikai országokat a Coface A3-as besorolás mellett negatív megfigyelési listára helyezte. Mind Vietnamban, mind a balti országokban (Észtország és Litvánia) a túlfűtött gazdaságok a bizonyítékok a krízis bekövetkeztére. A gyors növekedés külső egyensúlyhiányt és inflációt generált. Emellett a háztartások és a vállalkozások tetemes adósságot halmoztak fel külföldi devizában. Vietnam (B besorolás mellett negatív megfigyelési lista) jelentős valutaválsággal néz szembe. Lettországban és Észtországban (mindkét ország besorolását A3-ról A4-re rontotta a Coface) a gazdasági tevékenység brutális visszaesése már elindult. A BRIC-országok eddig azért úszták meg a válságot, mert az élénk hazai kereslet és az egyensúlytalanságok hiánya miatt gazdaságuk továbbra is jó teljesítményre képes.

Európában az egyik legrizikósabb a spanyol piac, ahol eddig a gazdasági fejlődés motorjának számító építőipar aktivitása zuhant; az építőipar vergődését a fogyasztás és a beruházások csökkenő volumene okozza. A cégek fizetési hajlandósága egyértelműen romlott: a Coface adatai szerint 2008 januárja óta 66 százalékkal növekedett a kifizetésekkel kapcsolatos problémák száma az országban, ennek fele az építőiparhoz köthető. Spanyolország 2007 szeptemberében negatív megfigyelési listára került, mára pedig a Coface A2-re rontotta az ország besorolását.

Portugália a dominóeffektus áldozata, hiszen exportjának 30 százaléka Spanyolországba irányul. A késedelmes fizetések száma az év eleje óta megduplázódott. A Coface ezért A2-es besorolás mellett negatív megfigyelési listára helyezte az országot. Dánia sokkal sebezhetőbb, mint a többi skandináv ország, sérülékenyebb építőipara és a háztartások nagyfokú eladósodottsága miatt. A gazdasági helyzet egyértelmű romlása miatt a csődeljárások száma 25 százalékkal nőtt az év eleje óta. Ezért a Coface A1 besorolás mellett negatív megfigyelési listára helyezte az országot.

A válság hatása alól természetesen Magyarország sem volt képes kivonni magát. A cégek fizetési képessége egyértelműen romlott 2008 eleje óta – mondta Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója, aki szerint a legújabb minősítések roppant fontosak és hasznosak a magyar vállalkozások számára. "Magyarországon évek óta romlik a fizetési morál, ezért is ajánlatos a kereskedelmi szerződés megkötése előtt tudni azt, hogy kivel állunk szóba" – állítja az országigazgató. Mivel a vevőminősítés csupán pillanatnyi állapotot mutat, a gazdasági szereplők helyzete folyamatosan változhat.  A magyar vállalatok többsége még mindig nem építette be a tudatos kockázatkezelést működési folyamatai közé, pedig egy kereskedelmi ügylet sikerét nagyban befolyásolja a vevő hitelképességéről szerzett előzetes, pontos információ.

A vevőminősítés nemcsak a belföldi értékesítésnél ajánlott, hanem az exporttevékenységet végzők körében érdemelne sokkal nagyobb figyelmet, ahol nem rendelkeznek azzal a piaci és emberismerettel, aminek a birtokában elsajátíthatják a szükséges információkat. Minőségi különbség van egy kül- és egy belföldi vevő megismerése között. Ugyanis a magyar piacon mindig vannak információk, pletykák a helyi viszonyokról, ám egy német, francia, angol, olasz vagy spanyol vevőről nem sokat tudhat meg az eladó. Így azt sem, hogy az adott céggel az elmúlt években volt-e fizetési probléma vagy nem – mutat rá az exportkockázat lényegére Dercze.

Ezért nem lehet biztos abban, hogy érdemes-e szerződést kötni az adott szereplővel, s az mekkora szerepet játszik a saját hazája piacán. Az előzetes információ nehezebben hozzáférhető, de az esetleges nemfizetés estén a belföldi vevőket könnyebb kezelni, akár csak jogi úton, míg egy külföldi partnernél ez más jellegű problémákat vet fel. Ezért érdemes piacra lépés előtt körültekintően kereskedni a piac folyamatos ellenőrzése mellett. Tudatos követeléskezeléssel radikálisan csökkenthetik a cégek a nemfizetés kockázatát.