Többek szerint Magyarországon társadalmi probléma, hogy a piac nem elég nyitott az újdonságra, ráadásul amúgy is kevés a támogatható, jól kidolgozott elképzelés. Az innovatív ötletgazdák többsége hiába céloz meg egy új piaci szegmenst, általában már létezik a piacon azt helyettesítő termék vagy szolgáltatás. Különösen nehéz helyzetben vannak a forráshiánnyal küzdő spin off cégek, amelyek vezetői egyetemi hallgatóként  szeretnék találmányukat megvalósítani, de gyakran még a szabadalom levédésére sincs pénzük. A jó ötlet ugyanis kevés, esetükben nagy kockázattal, lassú megtérüléssel és alacsony végrehajtási, vagy megvalósítási képességgel számolnak a potenciális kockázati befektetők.

Kik azok az üzleti angyalok?

Olyan befektethető vagyonnal és üzleti, szakmai tapasztalatokkal bíró magánszemélyek, akik közvetlenül fektetik be saját pénzüket ígéretes, tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba. A szó (business angel) az angolszász világból származik, azonban kissé félrevezető: nem angyalokról, hanem tudatos, komoly elvárásokkal rendelkező befektetőkről van szó, akik a felvállalt magas szintű kockázatért cserébe magas hozamot kívánnak realizálni. Általában tulajdonostársként szállnak be a vállalkozásba, és a tőkéjükért cserébe részesedést (üzletrészt) kapnak. Céljuk néhány év múlva az üzletrész nagy hozammal történő értékesítése. Gyakran közreműködnek a cég fejlesztésében, kapcsolatokkal, tanácsokkal, szakterületüknek megfelelő tudásátadással segítik azt. Forrás: Innostart Alapítvány

A spin-off, azaz a kutatásra, fejlesztésre specializálódott vállalkozások megerősödésének egyik gátja maga az "innovációs törvény", pontosabban az, hogy bizonyos esetekben jogértelmezési problémákhoz vezet, hogy az innovációs törvénnyel nem harmonizálták a többi jogszabályt - állítja Nagy Péter, a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület (MSE) ügyvezető elnöke.

Elismeri, hogy e törvény három évvel ezelőtti hatályba lépése mérföldkőnek számít a piacon, megteremtette a jogszabályi hátteret az egyetemek, akadémiai intézetek diákjainak, illetve kutatóiknak a tulajdonszerzéshez a kutatás-fejlesztéshez alapított cégekben. Ám pont ezek az intézmények nem hajlandóak belátni, hogy cégfejlesztéshez nem elég jogászokat és iparjogvédelmi szakembereket alkalmazniuk. Ha be is látják, a legtöbb esetben képtelenek megfizetni a magasan képzett vállalati szakértelmet, a magas színvonalú menedzseri és tanácsadói munkát. Ennek a piaci hiánynak a pótlására indít az egyesület egy egyedi high-tech cégekre szabott vállalatfejlesztési programot ősszel, amelynek keretében befektetésre alkalmassá tesznek évente legfeljebb 10 kiválasztott ötletet.

"Anyagilag nem, csak szakmailag támogatjuk, hisz az egyesület is egyelőre szponzorokból és tagdíjakból tartja fent magát" – mondja az elnök. Források tekintetében egyébként alapelvként fektette le a szevezet, hogy magyar állami támogatásra nem pályázik, mert meggyőződése, hogy ami magánkezdeményezésből nem bizonyul életképes megoldásnak, azt állami támogatás sem fogja életben tartani. A vállalatfejlesztési ismeretek pótlása azonban még mindig nem elegendő az innovatív vállalkozások boldogulásához. Ennek egyik oka, hogy a hatályos adószabályozás hátráltatja a tőkebevonást az induló cégekbe, melyek így kénytelenek off-shore konstrukciókat kipróbálni - hívja fel a figyelmet Nagy Péter elnök. Ennek visszaszorítása érdekében az egyesület megküldte javaslatait az illetékes minisztériumnak.

Ezekben a jórészt kihasználatlan adókedvezmények megszüntetésére és azzal párhuzamosan az élőmunka terheinek drasztikus csökkentésére buzdít, különös tekintettel a magasan képzett munkaerő esetében. A különféle adókedvezmények jelentős része - Nagy Péter szerint – nem hatékony támogatási forma, mivel olyan gazdálkodási árbevételhez, nyereséghez kötik, melyek a legtöbb induló vállalkozás esetében hiányoznak, ezért nem is tudnak élni velük.

Az egyesület nagyon elhibázott szemléletnek és gyakorlatnak tartja, hogy közösségi (állami, illetve uniós) forrásokat próbálnak pumpálni induló cégekbe, ahelyett, hogy induló cégekre koncentráló tőkebefektetési struktúrákat hoznának létre, némi állami szerepvállalással. A pályázati pénzekkel a cégalapítást megelőző kutatásokat és fejlesztéseket kell finanszírozni - vélik. A támogatások olykor nehézkes bírálata, kifizetése el is lehetetlenítheti az egyébként életképes ötleteket.

© sxc.hu

Esély azért van, még ha a lehetőségek korlátozottak is. Kitartó várakozás és némi nyitottság szakemberek bevonására az adott projektbe meghozhatja a beruházói kedvet. A fő, hogy a cég belássa: "egyedül nem megy", vagyis kell egy olyan menedzsment, amely képes az adott piaci viszonyok között jól lavírozni. Fontos még az is, hogy az induló vállalkozás ne csupán tőkét keressen, hanem szakmai tapasztalatot és kapcsolatokat is, amikor befektetőt szeretne megnyerni ötletéhez.

Pozitív példa, kevés ugyan, de létezik: a hvg.hu-nak nyilatkozó üzleti angyal egy év és 11 kezdő vállalkozás átvizsgálása után közel 20 millió forint támogatást és szakmai segítséget adott egy informatikai elképzelés megvalósításához.

Tippek befektető megnyeréséhez

- a termék (szolgáltatás, technológia) valamilyen szempontból innovatív, - a termék nemzetközi szabadalommal védett, a védettség biztos lábakon áll, a szabadalom a projektgazda tulajdonában áll, - van prototípus, vagy kész termékről van szó, amelynek értékesítése megkezdődött, - van professzionálisan kidolgozott üzleti terv (ez jut el először a befektetőhöz), - elkötelezett, lelkes, fiatal csapat állt össze, - a terméknek fizetőképes, nagy és az átlagosnál gyorsabban bővülő piaca van, ahol nincsenek magas belépési korlátok, - a vállalkozás olyan iparágban működik, amely gyorsan növekszik, (pl. információ- és kommunikációs technológiák, biotechnológia, környezetvédelem, energetika, megújuló energia), - a projekt véghezviteléhez saját erő is rendelkezésre áll. Forrás itt található!

A cégek többségére az Innostart Alapítvány – az egyik legjelentősebb magyarországi hídépítő szervezet - közreműködésével akadt, de pont erre - a saját bevallása szerint nem „falrengető” újdonságra - nem az alapítvány segítségével bukkant rá.

Az alapítvány 2007 elején létrehozta az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózatot, mely elsősorban olyan beruházókat tömörít, amelyek a kockázatitőke-társaságok számára még túl alacsonynak számító, 10-100 millió forintos projekteket finanszíroznak. Üzleti angyalunk azért döntött e projekt mellett, mert a befektetés megtérüléséhez előreláthatólag legfeljebb 4-5 év szükséges, átlagosan évi 25 százalék hozam fejében. Számított az is, hogy az ötletgazda személyisége nem állt messze saját egyéniségemtől – tette hozzá forrásunk.

A nagyobb összegekre áhítozó kicsiknek is van remény. Igaz, csak az év végétől, de indul a mintegy 46 milliárd forint keretösszegű JEREMIE program magvető tőke alprogramja, melynek keretében kizárólag olyan kockázati tőkebefektetésre lesz lehetőség, amikor a befektető tőkeemeléssel száll be a cégbe, fejlesztési tőkét juttat, a társaságban szerzett részesedésért cserébe. A rendelkezésre álló összeg 80 százalékát öt évnél nem régebben alakult társaságokba kell befektetni.

A program keretében tehát nem lesz lehetőség kivásárlásokra - avat be a részletekbe Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. Az egy cégben megvalósítható befektetés plafonja éves szinten 1,5 millió euró, és három egymást követő évben fektethető be ekkora összeg egy-egy cégbe. A programban résztvevő kockázati tőke alapkezelőknek nem lesz könnyű dolguk, hiszen Magyarországon eddig évente 1-2 milliárd forintot fektettek be induló vagy korai szakaszú vállalkozásokba, most pedig 4-5 év alatt 46 milliárdot kell majd invesztálni. Kérdés, hogy van-e egyáltalán ennyi jó projekt.