A kutatás kiemeli, hogy az elemzésbe vont 140 vállalat, jelentős tőkeakkumulációt és forgalomnövekedést produkált a vizsgált időszakban. Az elemzés alapja a Coface Hungary által kidolgozott úgynevezett dinamikus növekedési mutató volt. Bár a kutatás több száz különösen sikeres céget talált, az elemzésbe minden magyarországi EU-régióból a húsz leggyorsabban növekvő cég került be. 

Az elemzés jól mutatja, hogy vannak kiemelkedő cégek a magyar középvállalatok körében is. Az európai méretekben mérve közepes vállalatok között, vagyis az Európai Bizottság ajánlása szerint olyan cégek ezek, amelyek legalább 10, de legfeljebb 43 millió euró árbevételt értek el. Közel 20 éve  figyeljük a hazai vállalkozásokat, sajnos nincsenek sokan, akik huzamosabb ideig is képesek szinten tartani üzletmenetüket, sőt még fejlődni is tudnak. Ezek a cégek azok, amelyek versenyképes terméket állítanak elő és külföldre is sikeresen exportálnak, sikereik oka szemlátomást az innováció, a cégvezetés szaktudása, a felkészültség, a piac alapos ismerete – hívja fel a figyelmet Dercze. 

 A „dinamikus közép vállalatok” (magyar csúcsok) elemzés beszámol arról is, hogy merre tartanak az egyes EU-régiók és láthatóvá válnak egyes markáns különbségek, a régiók gazdasági arculatának eltérései. Meglepő, hogy a kiemelkedően növekvő cégek között minden régióban találni építőipari vállalkozást és magas az élelmiszeripari cégek száma is.

Befektetési célpontok

A régiós top 20 vállalat akár a nemzetközi pénzügyi, szakmai, valamint kockázati és magántőke befektetők számára is vonzó célpontoknak számítanak. Kiugró növekedésük nem egy cégnél intenzív export tevékenységgel, vagy a belső piac olyan szegmensének lefedésével függ össze, amely lehetővé tette a kiugró teljesítményt. Bár az elemzésbe csak a leggyorsabban növekvő középvállalatok kerültek be minden régió esetében, azok között mégis óriási az eltérés. A leggyorsabban fejlődő cégek természetesen Közép-Magyarországon találhatók, de az már meglepő, hogy a régió top 20 cége közül a legkisebb ütemben fejlődő vállalkozás is nagyobb dinamikával növekedik, mint a leggyorsabb ütemben gyarapodó dél-dunántúli, vagy dél-alföldi vállalkozás. Jól látszik, hogy vidéken nagyobb a növekedés szórása is. Kimondható, hogy a gazdaság- földrajzi eltérések még a legjobb cégek esetében is éreztetik a hatásukat. Vagyis a legfejlettebb régiók nagy ütemben fejlődő cégeivel a kisebb potenciállal bíró térségek gyakorlatilag semmilyen területen sem vetekedhetnek. A lemaradás minden téren tetten érhető.

Régiók versus megyék

A hét EU-régió elemzése során kitűnt, hogy a dinamikus középvállalatok elhelyezkedésében Budapest mellett öt megye túlsúlya jellemzi az országot. Vagyis a fejlődő cégek elsősorban a fővárosból, valamint Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Fejér és Bács-Kiskun megyéből kerülnek ki. Ezek azok a megyék, ahol legalább tíz Magyar Klasszikus székhelye megtalálható. A dinamikusan növekvő cégek között a legtöbb magánszemélyek tulajdonában van, ez a 7 régió 140 cégének 57 százalékát teszi ki, míg kisebb részüket – 14 százalékukat – vegyes, vagyis részben magánszemélyek, részben más cégek birtokában lévő vállalkozások adják. A kizárólag Magyarországon bejegyzett cégek tulajdonolta vállalkozások aránya 29 százalék. (Ezek között akad ugyan olyan is, amely egy külföldi vállalatcsoporthoz tartozik, de számuk elenyésző.)

Régiók és vagyonok

A tőkeakkumulációban a dinamikus középvállalatok jól állnak. Az elemzésben szereplő cégek összesített saját tőke értéke a 2004-es 95,8 milliárd forintról 2006 végére 144,8 milliárd forintra gyarapodott, vagyis a növekedés több mint másfélszeres, éves átlagban 23 százalékos volt. A 140 vizsgált cég 2004-ben együttesen közel 330 milliárd forintos árbevételét 2005-re 480, majd 2006 végére 650 milliárd forintra emelte, azaz a 2004-es értéket a következő két év során több mint megduplázták. A növekedés éves átlagban 40 százalék volt.