A tevékenységi körök osztályozása elsősorban statisztikai célokat szolgál, így alkalmazása egy modern gazdaságban elengedhetetlen - mondta Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke. A miniszteri nyilatkozatból azonban nem lehet tudni, hogy a szűkítés mire irányul majd a jogszabályban - tette hozzá.

Elmondta: jelenleg a cégjegyzék - illetve a vállalkozói igazolvány - tartalmazza a TEÁOR számokat, továbbá nyilvántartja azokat az adóhatóság is. Miután az Európai Unióban az a tendencia, hogy a kisvállalkozások ne legyenek folyamatos adatközlésre "kárhoztatva", elképzelhető, hogy rájuk vonatkozik a miniszteri bejelentés.

A másik megoldás az lehet, hogy a vállalkozásoknak csak az adóhatóságnál kell részletezniük a tevékenységüket. Amíg a bejelentésből nem lesz jogszabály-tervezet, addig ennél többet az adótanácsadó nem tud mondani - mondta Vadász Iván.

Az Európai Parlament és a Tanács egyik 2006. évi rendelete következtében 2008. január 1-jétől jelentősen megváltozott a TEÁOR és a szakmakód struktúra, a tevékenységi besorolások módosítását az adminisztratív nyilvántartásokban 2008. július 1-jéig át kellett vezetni. Az APEH közel 270 ezer társas vállalkozást, illetve több mint 135 ezer egyéni vállalkozót és egyéni vállalkozó igazolványhoz nem kötött adóköteles vállalkozást értesített a változás-bejelentési kötelezettségről. Akiknél ugyanis automatikusan nem lehetett átkódolni a tevékenységeket, azoknak maguknak kellett az új kódokat kikeresniük, majd a cégbíróságon átvezettetni a cégjegyzékben.

Az eredeti határidő ez év július 1. volt, de az igazságügyi és rendészeti miniszter ezt a határidőt kitolta ez év utolsó napjáig. Akik időben kezdeményezték a cégjegyzéki módosítást, azoknak az ügyvédi munkadíjra fordított 10-50 ezer forintjuk elveszett, nekik köszönte meg a jogkövetést a miniszter.

Az átvezetés illetékmentes, így csak az ügyvédi közreműködés kerül pénzbe, annak az összege viszont alku tárgya, ezért adtak meg más-más összeget az MTI által megkérdezett ügyvédek.

A társasági szerződések ez év július elsejei módosításának azonban más oka is volt. Eddig kellett megfeleltetni azokat az új gazdasági társasági törvénynek.

Az MTI által megkérdezett ügyvédek elmondták: az ügyfelek két módosítást szoktak még kérni a társasági szerződésben. Az egyik az, hogy a betéti társaságnál munkaviszonyban is el lehessen látni a képviseletet. Ha ez szerepel az okmányban, akkor kedvezőbb a képviselő adózása.

A másik gyakori módosítás az, amikor lehetővé teszik a kft. ügyvezetőjének a határozatlan idejű megbízását. A betéti társaságnál (bt-nél) egy kül- és egy beltag esetén ez eddig is így volt, de ahol a tagok száma több, ott szintén határozatlanná kell tenni a képviselő megbízatását a társasági szerződésben a bt-nél is ahhoz, hogy ne kelljen a határozott idő lejártával újraválasztani és ezt a tényt átvezetni a cégjegyzéken.

Miután egy változásbejegyzési kérelem általában többféle változást is tartalmaz(ott), szinte lehetetlen megmondani, hogy eddig hány vállalkozás kérte a TEÁOR számok módosítását.